Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla szerdán a Bunge Zrt. lobbistájának adott állítólagos korrupciós ajánlat ügyében hozott elsőfokú ítéletet. 

Az ügy elég szövevényes, úgyhogy érdemes röviden felidézni. A Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója éveken keresztül lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát. Aztán állítólag jelzést kaptak arra, hogy ehhez meg kellene vesztegetni pár embert.

Az ügyészség 2015 decemberében, egyévnyi nyomozás után vádat emelt Tábor Viktor ellen, aki szerintük

vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett.

Tábor 2014-ben ugyanis állítólag azt mondta a Bunge lobbistájának, Torba Tamásnak, hogy el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája, illetve hogy a cég egyik versenytársának áfaigénylését visszatartsák.

Tábor állítólag azt mondta, ismeri Heim Pétert, a kormánynál nagyon jól fekvő Századvég Gazdaságkutató elnökét, aki elintézi a dolgot, csak egy konkrétan megnevezett alapítványnak kell fizetni kétmilliárd forintot, az összeg részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna.

A Tábor Viktorral tárgyaló Bunge-lobbista, Torba Tamás állítása szerint a találkozó után tájékoztatta erről az ajánlatról az amerikai céget, ahol egyből visszautasították, szóltak viszont az amerikai nagykövetségnek, és elindult egy bürokratikus folyamat,

Az amerikaiak ugyanis biztosra vették, hogy az egyes állami tisztviselők, tanácsadók pénzért cserébe valóban készek lettek volna elintézni az áfacsökkentést és a versenytárs vegzálását. 

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt marasztalta el az ügy vádlottját, a férfira két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki. Ami az ügyben viszont érdekes volt, hogy bár kimondták, hogy Tábor befolyással üzérkedett, nem mondták ki, hogy kit vesztegettek volna meg a pénzzel.

Eredetileg az ügyészség úgy találta, hogy Tábor valójában nem ismerte Heimet, és nem állt kapcsolatban a Századvéggel sem, csak a saját szakállára ígért dolgokat a Bunge-lobbistának, nem valaki megbízásából dolgozott. Ennek részben ellentmondott a bíróság ítélete, amely szerint

a történet legalább részben igaz volt, valaki csakugyan állt Tábor Viktor mögött.

Azt viszont nem állapították meg, hogy Heim Péter lett volna az. Őt csak tanúként hallgatták ki, és természetesen tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ügyhöz.

Ebbe a helyzetbe kavar bele a mostani ítélet, ami szerint az egész

A törvényszék ítélete ugyanis részben hiányos, iratellenes, a bíróság tényekből további tényekre helytelen következtetéseket vont le, és indoklási kötelezettségének sem tett eleget.

Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró a hatályon kívül helyező végzés indoklásában kifejtette, a bíróságnak az olyan ügyekben, amelyekben egy állítás és egy tagadás áll szemben, fokozott gondossággal kell vizsgálnia, mi támasztja alá azokat. A törvényszéknek így meg kell állapítania, hogy a vádlott üzenetet közvetített-e és mi volt annak a tartalma, vagy csak a személyes véleményét közölte a tanúval.