Hiába nőttek a bérek az utóbbi években, ha a lakások ennél is jobban drágultak. Egy gondolatkísérlet erejéig megnéztük, hogy négy gazdagabb és szegényebb megyében, valamint Budapesten mennyi ideig kellene az összes fizetést lakásvásárlásra félretenni, hogy megvegyünk helyben egy 60 négyzetméteres lakást. A fővárosban siralmas a helyzet, több megyében viszont jobbak lettek az esélyek az elmúlt években.
Sokan azok közül, akik az utóbbi években nem vettek lakást, gyakorlatilag elengedhetik azt az álmot, hogy valaha saját lakásban lakjanak. Az elmúlt időszakban több hír is érkezett, ami a lakástulajdonosoknak nagyon kedvező, miközben azokat elég rosszul érinti, akiknek nincs saját lakásuk, de szeretnének venni.
A Magyar Nemzeti Bank új lakáspiaci jelentéséből az derült ki, hogy több mint 50 százalékkal emelkedtek a lakásárak Budapesten az elmúlt két évben, országos átlagban mintegy 28 százalékos volt a növekedés, miközben a fővárosi panelek például 65 százalékkal drágultak ugyanezen időszak alatt. A fizetések eközben ennél kisebb mértékben nőttek.
Lakásárként nem azt vettük figyelembe, amennyiért a lakások gazdát cseréltek, hanem a kínálati árat. Ennek csak annyi az oka, hogy 2016-ból csak ilyen adatok vannak. Ennek viszont nincs nagy jelentősége, mivel inkább a változásra voltunk kíváncsiak.
A térképen az látszik, hogy lakásáraknál elég nagyok az eltérések. Ahhoz, hogy megmutassuk, hogyan alakult a lakásvételre készülők helyzete az ország különböző részein, a KSH és az Otthontérkép adatai alapján megpróbáltunk utánaszámolni, hogy az adott év nettó helyi átlagbérei alapján hány évig tartott volna 2012 és 2016 között összeszedni egy átlagos 60 négyzetméteres lakás árát. Abból a képzeletbeli helyzetből indultunk ki, hogy valaki a teljes jövedelmét lakásvásárlásra teszi félre.
Konkrétan az adott év lakásárai alapján számolt 60 négyzetméteres lakás árát osztottuk el az adott évi regionális átlagkeresettel.
A 2016-os átlagbérek alapján vettük Budapestet és négy megyét (Vas megye, Bács-Kiskun megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ezek közül Budapesten voltak 2016-ban a legmagasabbak a bérek (átlagosan havi nettó 226 ezer forint), és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabbak, a köztes megyéket pedig úgy választottuk ki, hogy arányosan illeszkedjenek a sorba bérszint alapján.
Ahogy az az ábrát lapozgatva látszik, az egyes megyék és Budapest összevetéséből az derül ki, hogy 2012-höz képest egyrészt elég nagyot változott az ország egyes területein a bérek és a lakásárak aránya, tehát környéktől függően egy saját lakás megszerzésének az esélye, másrészt pedig nagyobbak is lettek a területek közötti különbségek.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is kicsit rosszabb lett a helyzet, Vas, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont javultak a lakásvásárlók esélyei, ha csak a béreket és a lakásárakat nézzük.
Mivel csak öt környéket vizsgálunk, ezért általánosan nem lehet kijelenteni, hogy a gazdagabb vagy szegényebb régiókban romlanak vagy javulnak jobban a lakásvásárlók esélyei, viszont az érdekes, hogy a választott környékek közül 2016-ban – és egyébként országosan is – Budapesten volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a legalacsonyabb a bérszínvonal.
A kiválasztott környékek körül Budapesten voltak a legdrágábbak az ingatlanok, de itt is kerestek a legtöbbet az emberek. 2012-ben az átlagbér itt 188 ezer forint nettó volt, míg egy átlagos lakás 16 millióba került, 2016-ban az átlagfizetés már 226 ezer forint volt, viszont egy lakás már csaknem 29 millióba került átlagosan.
Budapest a vizsgált környékek közül kiemelkedik, ugyanis itt másfélszeresére nőtt egy átlagos lakás árának összeszedésére fordítandó idő. 2012-ben még elég volt kicsivel több mint hét év a spórolásra, 2016-ban viszont már 10,5 évre lett volna szükség a pénz összeszedéséhez.
Bár nem ennyire radikálisan, de kicsit romlott a helyzet az ország egyik legszegényebb megyéjében, Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol 2012-ben még hét év lett volna összeszedni a megadott feltételek mellett a 60 négyzetméteres lakás árát, 2016-ban viszont már inkább hét és fél. És akkor még nem beszéltünk arról, milyen lehetetlen vállalkozásnak tűnik szabolcsiként egy saját fővárosi lakásba költözni:
Bács-Kiskun a válogatásunkban közepes bérszínvonalú megyének számít, és 2016-ban a vizsgált környékek közül a valamivel több, mint hat éves spórolási idejével ebből a szempontból is középmezőnyben volt. 2012 és 2016 között volt ugyan, hogy ez az időtáv nyolc év fölé nőtt, viszont tavalyra újra a 2012-es szintre, nagyjából hat évre csökkent. Bács-Kiskun megyében 2016-ban 146 ezer forint volt az átlagfizetés (2012-ben 118 ezer forint), egy átlagos 60 négyzetméteres lakás 2016-ban pedig 10,92, 2012-ben pedig 9,48 millió forintba került.
A második leggazdagabb vizsgált régiónak számító Vas megyében 2016-ra Bács-Kiskun megyéhez hasonlóan kicsivel több mint hat évig tartott volna a spórolás, de itt nagyobb volt a javulás, ugyanis 2012-ben még több mint hat és fél évig tartott volna.
Vas megyében 2016-ban 160 ezer forint volt az átlagfizetés, egy átlagos lakás pedig 11,9 millió forint. 2012-ben még átlagosan 128 ezer forintot kerestek Vas megyében, egy lakás pedig nagyjából 10 millió forintba került.
Az öt környék közül 2012-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyében lehetett a leggyorsabban összespórolni egy hatvan négyzetméteres lakás árát: a 2012-es ár- és bérszintek alapján ez kevesebb mint hat év alatt összejött volna.
A helyzet ugyanakkor itt még javult is, hiszen 2016-ban már kevesebb mint öt év alatt lehetett volna egy átlagos 7,86 milliós lakást összespórolni a megyére jellemző átlagos fizetésből, ami 137 ezer 500 forint volt. És még egyszer hangsúlyozzuk, úgy jön ki ennyi idő, hogy azzal számolunk, hogy a lakásra vágyó egy teljes átlagbért félre tud tenni lakásra, ami nagyon távol áll a realitásoktól.
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)