Legalábbis Japánban, ahol kiszámolták, hogy a macskák gazdasági haszna náluk egész pontosan évi 2300 milliárd jen, azaz mai árfolyamon nagyjából 6170 milliárd forint, a magyar GDP közel ötöde. Egyben pedig azt is jelenti, hogy
A macskagazdaságtan (nekonomics) diszciplínájának atyja, Mijamoto Kaszuhiro közgazdászprofesszor számításai szerint a fenti összegből 1,1 ezer milliárd jen a közvetlenül a macskákra elköltött összeg, azaz ennyit költenek a japánok macskakajára, macskaalomra, állatorvosra, macskajátékokra, sőt, macska-sitterre, macskahotelre és macskabiztosításra.
A maradék nagy része, 668 milliárd pedig a macskák közvetlen gazdasági haszna, például a macskabizniszben utazó cégek beszerzései által generált többletkereslet. 541 milliárdot pedig a macskabizniszben foglalkoztatott emberek költése hozott a konyhára, hiszen ők végső soron a macskáknak köszönhetik megélhetésüket.
Plusz néhány milliárdot generál a macskaturizmus, mert ilyen is van: Japánban 24 macskasziget van, illetve Kisie vasútállomását évek óta egy macska vezeti, akit elég sokan mennek meglátogatni. Ugyan az eredeti állomásfőnök már elhunyt, de utódja is egy macska lett. Róluk itt írtunk hosszabban.
Egy területen még a homályban tapogatóznak a macskaközgazdászok, ez pedig a macskák adásvétele, erről ugyanis nem nagyon vannak nyilvános adatok, de a macskák döntő többségét eleve nem boltban veszik, hanem ismerősöktől kapják vagy utcáról fogadják be Japánban.
A nekonomics egyébként a macskák népszerűségének növekedése miatt felívelő tudományág Japánban, Mijamotónak már több követője is van. A Hello Kitty és a Doraemon országában persze nem meglepő, hogy nagy kultusza kerekedett a macskáknak, hiszen a tévéből, újságokból és az internetből is folyamatosan macskák folynak.
ahogy Japán örekszik, úgy egyre kevesebben érzik magukat elég fittnek a kutyatartáshoz, ezért inkább a kevesebb idő- és energiabefektetést igénylő macskára váltanak. Az öregedés mellett az is szempont, hogy egyre több nő áll munkába Japánban, igy csökken a háztartásbeliek száma, az elfoglaltabb családoknak pedig egyszerűbb választás a macska, mint a kutya, ha már mindenképpen állatra vágynak.
Ezt a folyamatot jelzi, hogy az utóbbi években nagyon erősen,csak 2012 óta 14 százalékkal csökkent a kutyás háztartások száma, míg a macskáké töretlenül növekszik. Jelenleg kutyából és macskából is nagyjából 10-10 millió van a szigetországban, de a jövő a macskáknak áll. Olyannyira, hogy már a gyógyszeripar is elkezdett rátelepülni a bizniszre az új macskagyógyszerekkel.
Ha tehát hinni lehet a macskagazdaságtannak, akkor a macskák végső soron egyfajta gazdaságélénkítő pénzügyi eszközként is működnek, már ha valóban igaz, hogy a macskákra elköltött pénzt amúgy nem vernék el az emberek, hanem megtakarítanák.
A kutyatartás ugyanis drágább, egy átlagos kutya élettartama során majdnem kétszer annyiba kerül, mint egy macska: a japán számítások szerint előbbire 1,2 millió jent, utóbbira 700 ezer jent költenek átlagosan a gazdáik. Ezért ha az emberek kutyáról váltanak macskára, akkor végső soron a macskák népszerűsége visszafogja a gazdaságot, hiszen csökken a háziállatokra elköltött pénz.
A macskák negatív hatásait jelzi, hogy egyre több kutyatenyésztő megy tönkre Japánban. Ami egyébként ahhoz is vezet, hogy mivel a piaci verseny és a kínálat csökkent, az árak felfelé mennek. Ami megint csak szűkíti a kutyapiacot, ami ördögi körhöz vezethet.
Tehát a történet teljes feltárásához további macskagazdaságtani kutatásokra van szükség.