Péntek este megjelent a Magyar Közlönyben egy közterületi reklámfelületekkel foglalkozó kormányrendelet, amely kijelöli a tavaly elfogadott településkép védelmi törvény reklámokkal kapcsolatos végrehajtásának menetét - szúrta ki az Index.

Az Orbán Viktor által aláírt rendelet lényege, hogy 30 nap múlva már lényegében csak önkormányzati engedéllyel helyezhetőek ki közterületre új reklámfelületek, 2021-tól pedig csak azok a már meglévő reklámhordozók maradhatnak köztéren, amelyek megfelelnek a kormány új szabályozásának.

• A jövőben például egy plakát nem lehet nagyobb 9 négyzetméternél;  a reklámhordozó tartója legfeljebb 11 négyzetméter lehet (egy klasszikus óriásplakát jelenleg 12 négyzetméter, tartója 14 négyzetméter).
• Ragasztani a plakátot nem lehet, csak közművelődési célú hirdetőoszlopra. (Ilyen oszlopot például múzeumok, színházak tehetnek ki).
• Közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható.

A kormány ezzel gyakorlatilag rendeleti úton belenyúl és átformál egy egész piaci szegmenst, amit egyelőre a piaci szereplők sem tudnak nagyon hova tenni. Szigeti Péter, az Alfa Plakát Kft. tulajdonos-ügyvezetője szombaton a telefonos megkeresésünkkor értesült arról, hogy megjelent a rendelet, de hozzátette: hetek óta pletykáltak arról, hogy ki fog jönni. 

Változatlanul azt gondoljuk, hogy ebbe a területbe nem lehet ilyen durván beavatkozni, és megpróbáljuk elérni, hogy ez a törvény ne kerüljön végrehajtásra 

- mondta Szigeti az Indexnek. 

A tegnap kihirdetett rendelettel életbe lépő törvénnyel nem az a baj, hogy megnehezíti új köztéri reklámfelületek kikerülését, az elmúlt években ugyanis alig bővültek a köztéri reklámhordozók. "A probléma az, hogy

az eddigi plakátpiacot teljesen átalakítja, és olyan szabályozást hoz, amely miatt fennáll annak a veszélye, hogy a jövőben gyakorlatilag csak a haveri cégek reklámozhassanak köztéren. 

- mondta a cégvezető. 

A kormányrendelet mellékleteiben olvasható, hogy a jövőben szinte csak önkormányzati-állami tulajdonú felületeken lehet majd hirdetni (a tulajdonos engedélyével), magántulajdonú területeken, épületeken pedig csak alig. Ehhez képest a jelenlegi óriásplakátpiac úgy néz ki, hogy az ország 30 ezer plakáthelyének 90 százaléka magántulajdonú területeken van, 10 százalék pedig önkormányzatin. A törvény ezt az arányt fogja megfordítani, vagyis

Az állam megindult Simicska ellen

A rendelet érdekessége, hogy tavaly októberben gyakorlatilag ugyanez a koncepció előkerült egy kiszivárgott előterjesztés formájában. Lázár János később elismerte, hogy valóban szó volt a plakátpiac teljes átalakításáról, de végül a törvényjavaslat nem került a parlament elé. 

Bár a városkép védelmi törvény azzal indokolja a jogszabály létezését, hogy nagy a reklámzaj, nem nehéz úgy értelmezi a kormány törekvését, hogy törvényi erővel, pár év alatt kiszoríthassák a kötéri reklámpiacról a nekik nem tetsző szereplőket, például Simicska Lajost.

Orbán Viktor szakkolégiumi szobatársa, a Fidesz gazdasági ügyeit évtizedekig intező egykori csúcsoligarha a plakátpiac egyik legbefolyásosabb szereplője, ami egészen addig nem zavarta a kormányt, amíg Orbán és Simicska össze nem veszett. Azóta a kormány mindenhonnan igyekszik kiszorítani az egykor számára legkedvesebb vállalkozót.

A pénteken kihirdetett rendelet előtt a héten megjelent egy törvénytervezet is, amellyel a kormány azt próbálja megakadályozni, hogy Simicska plakátcégei a piaci ár alatt biztosítsanak felületet a Jobbiknak a választási kampányban. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk. 

Nyitókép: Nagy Attila Károly/Index