A teljes magyar reklámpiac tavaly 216,09 milliárd forint volt, hozta a ki a Reklámszövetség a Media Hungary-n. Ez 11,18 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, minden hirdetési szegmens növekedett ezen belül. Persze azt is jó tudni, hogy a tavaly volt olimpia és foci-Eb is, gigantikus kormánykampányokkal megspékelve. És még így sem értük el a válság előtti, GDP-arányos reklámköltési szinteket.

Az állam 2015-ről tavalyra 80 százalékkal költött el több pénzt az állításai átvitelére, ezzel Magyarország legnagyobb hirdetőjévé vált már a kormányunk. Főleg a tévében hirdettek igen sokat, a tavalyelőtti 2,63 milliárd helyett 2016-ban már 6,3 milliárdot költöttek el itt egyes szereplőknél. 

Különösen az internetes hirdetések ugrottak nagyot egyébként. Utóbbiak 21,9 százalékos növekedéssel már 65,95 milliárdos költést jelentettek. Ez főleg a globális szereplők növekedését jelezheti, a Google-nél, Facebooknál és hasonlóknál elköltött pénz ugyanis negyedével emelkedett tavalyhoz képest. 

A tévé csak második lett az 56 milliós összes költéssel, de ez így is 8,59 százalékos növekedést jelentett nekik 2016-ra. Bár mindez kedvező képnek tűnhet, a szövetség kiemeli, hogy a háttérben húzódó szabályozási folyamatok igen komoly bizonytalanságot és veszélyeket hordoznak az iparágban. Különösen a legújabb álláspont szerinti, árbevételre vetített 7,5 százalékos reklámadó vághatja tönkre azokat, akiknek eddig se ment kiugróan fényesen. De csináltak egy külön diát arról is, hogy az eddigi kormányzati szabályozási ötletek nagyjából ötpercenként változtak, szóval valószínűleg az se biztos még, amit legfrissebben mondanak a legújabb adóötleteikről.