Nagyon érdekes dolgok derültek ki az Magyarországra érkező uniós források sorsáról egy nemrég megjelent tanulmányból , amelyet a Miniszterelnökség rendelt a Hétfa Kutatóintézettől. Ebből kiderült, hogy 2007-2013 között

Sőt, kérdés, hogy járt-e ott egyáltalán valaha.

A Hétfa feladata az volt, hogy kielemezze az EU-s pályázatok keresleti és kínálati hatásait, ehhez pedig megkapták a Miniszterelnökségtől a 2008-2015 időszakra vonatkozó kifizetések, számlák adatait. Ez azt jelenti, hogy 6888 milliárd forintnyi számla alapján elemezték ki, hogy mire jött, hová érkezett és hol kötött ki az uniós támogatás. (Ennél jóval több pénzről, 13680 milliárd forintról érkezett számla a hatóságokhoz, ebből 10111 milliárd volt kifizethető, viszont "csak" 6888 milliárdról volt annyi adat, hogy rendesen ki lehessen azt elemezni.)

Az elemzésből kiderül többek között, hogy az uniós pénzek több mint 57 százalékát építőipari cégek hívták le, második helyen a piaci szolgáltatások, harmadikon pedig a logisztikai és kereskedelmi cégek állnak.

Ennél viszont érdekesebb az az elemzés, ami a kifizetések földrajzi koncentrációját vizsgálja. Ebből az látszik, hogy a 6888 ezer milliárd forintból 3698 milliárdról, vagyis a teljes összeg közel 54 százalékát Borsod megyébe bejegyzett cégek állítottak ki számlát, ők voltak a "szállítók".

"Ez csodálatos, a fejlesztési pénz több mint fele Magyarország egyik legszegényebb és leginkább fejlesztésre szoruló területén kötött ki, minden úgy van, ahogy lennie kellene, Borsod pedig virágzik" - gondolhatnánk ezek alapján, persze ha nem tudnánk, hogy milyen állapotok vannak Észak-Kelet-Magyarországon. Viszont a Hétfa táblázataiból kiderül, hogy 

vagyis a 3698 milliárd forintos összegből 2404 milliárd Budapesten változott fejlesztéssé, míg BAZ megyében csak 134 milliárdot költöttek el a cégek. A másik oldalról nézve: a budapesti fejlesztések 71,96 százalékáért Borsod-megyei cégeket fizettek ki.

A borsodi vállalatok más megyékben is aktívak voltak, Vas megyében a közlekedésfejlesztési operatív program (KÖOP) fejlesztéseinek több mint 80 százalékában, Győr-Moson-Sopron megyében pedig a 43 százalékát ezek a cégek végezték el. A Hétfa elemzése szerint a BAZ megyei cégek tipikusan a közlekedésfejlesztési és a környezetvédelmi operatív programokban voltak aktívak.

Hogy mit jelent mindez, arról a Hétfa nem értekezik az elemzésében, a Portfolio cikke szerint viszont nem arról van szó, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye az útépítő és szennyvíztisztító cégek Szilícium-völgye, hanem nagy valószínűséggel az a helyzet, hogy a kedvező iparűzési adó miatt sok céget jelentettek be a megyébe, amelyek azonban sosem működtek ott. Így a borsodiak még abban sem reménykedhetek, hogy a budapesti fejlesztéseken megkeresett pénzt Miskolc környékén költik majd el.