Szeretem a focit. Még a magyart is. Sokat járok meccsekre. De még soha nem hallottam, hogy két szurkolói csapat azzal ekézné egymást, hogy „titeket még a Magyar Nemzeti Bank is kiszerkesztett”. Pedig ilyen is van. Ha nem is a stadionokban, de a Facebookon mindenképpen. A Ferencvárosnak sokféle ultra-formáció szurkol, a csoportok nevei nem is annyira érdekesek, talán nem meglepő, hogy elég sokban szerepel a „green” kifejezés.
Ha az Újpest ellen játszik a csapat, alighanem a kisebb fradista csoportok egy irányba húznak, de két meccs között olykor elvannak egymással is, és a másik csoport bűneivel foglalkoznak. Az alapvető nagy konfliktus, hogy vannak, akik bemennek a meccsekre és vannak, akik a vénaszkenneres beléptetőrendszer, vagy Kubatov Gábor Fradi-elnök elleni tiltakozásképpen messze elkerülik meccsnapokon az Üllői utat.
A szurkolói Facebook-csoportokon követhetően kialakult egy egészen extra ütközési pont is a csoportok között. A kint maradók közül néhányan egy furcsa pénzcsinálási módszer, a OneCoin apostolai. Állítólag a szurkolói hierarchiában elfoglalt helyüket kihasználva, propagálják is a gazdagodás nagy lehetőségét a társaiknak.
Tényleg megmondta az MNB. Ráadásul az elmúlt három évben nem is egyszer, hanem összesen kilencszer, és több ízben önálló közleményt is szentelt ennek a szerveződésnek.
Érdemes rákeresni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjának egyik leghasznosabb, bár minden bizonnyal a legrémisztőbb fejezetére. A „befektetői figyelmeztetések” című menüpont ugyanis sokkoló. Ha valaki veszi a fáradtságot és elkalandozik arrafelé, rémülten láthatja, hogy soktucatnyi csaló, betiltott brókercég, engedély nélküli betétgyűjtő szerveződés próbálja kiénekelni a sajtot a szájunkból, vagyis egészen pontosan kicsalni a megtakarításainkat a pénztárcánkból. Lehet a kóklerek között keresni ábécében, de vannak hazai figyelmeztetések is, illetve a jegybank megosztja a magyar lakossággal más országok hatóságainak a jelzéseit is.
A jegybanki megfogalmazások óvatosak, de nyugodtan gondolhatunk sokkal rosszabb valóságra is, mert az MNB valójában óvatosságból fogalmaz jogilag körülbástyázott nyelven. Biztosak lehetünk abban, hogy amennyiben a jegybanknak nem kellene figyelnie a jogi következményekre, a munkatársak sem fognák ennyire vissza magukat.
Ám sajnos a csalók szeretik visszaélésszerűen használni a jogot. Piramisjátékot üzemeltetnek, de ha lehet úgy teszik ezt, hogy amennyiben bárki ezt kimondja, akkor beperelhessék őket. Nincs új a nap alatt, ez is Charles Ponzitól, a piramisjátékok olasz-amerikai szülőatyjától származik (az angolban a piramisjáték kifejezése a mai napig Ponzi-scheme).
akik ugyan racionálisan kimutatták, hogy Ponzi olasz portóbélyegei nem fognak örökké négyszeres hozamot termelni, de a bíróságok előtt mégis rossz hírnév keltéséért marasztalták el őket és kártérítés fizettek. Utólag is kalapemelés az ostoba bíróknak.
Na de, nézzük az aktuális esetet! Van egy szerveződés, amely már több ízben külön is kiérdemelte a jegybank figyelmét. A OneCoin ugyanis (maradjunk mi is a visszafogott megfogalmazásoknál) igen sok kockázatot hordoz magában. A már jobban elterjedt, de persze szintén kockázatos bitcoint másoló OneCoin kriptovalutának hirdeti magát, de valójában csak olyan jövedelmet ígér, amelyeknek nincsen széles felhasználási lehetősége, azok csak a OneCoin rendszerében élnek.
Nézzük meg a pénzügyi átveréseket kicsit általánosabban. Pénzügyi átverés sokféle van, de valójában igen hasonlóak a mechanizmusok. Mindig, mindenki a kapzsiságunkra apellál. Vannak a legegyszerűbb átverések, az úgynevezett nigériai csalások. Kicsit összetettebbek a piramisjátékok. Végül a legveszélyesebbek a bonyolultabb konstrukciók, amelyek értékteremtésnek mutatkoznak, de valójában szintén piramisjáték jellegűek.
A nigériai csalás faék-egyszerűségű, de globálisan mégis évi 10 milliárd dollárt meghaladó kárt okoz. Röviden a séma: kapsz egy mailt, miszerint Ugmandabu Varabebe nigériai közlekedési miniszter a te segítségeddel szeretne 29,4 millió dollár, korrupcióból származó pénzt kimenekíteni az országból. Ha segítesz neki, felez veled, de most éppen kéne neki 1500 dollár, hogy számlát nyithasson, és utána öt nappal már utalja is a milliókat. Hülyeség? Naná. Gyanús? Persze. Ám vannak emberek, akikben elkezd motoszkálni a gondolat. Talán 1500 dollárt megér a próba? Hátha tényleg dollármilliomos lehetnénk. Azt gondoljuk, hogy a csalás szervezői ostobák, miért akarnak ilyen primitív baromságot lenyomni a torkunkon. Miért nem találnak ki egy hihetőbb mesét?
Annyira alacsonyra állítják be a spam hihetőségét, hogy azzal zseniálisan megszűrik az internet népét. Ha százezer helyre kiküldik a levelet, erre az átlátszó hülyeségre, csak a legnaivabb egy tízezrelék válaszol. Ám ezek a válaszolók már igen nagy százalékban a pénz átutalásáig is elvihetők. Nincsen felesleges munka, nem kell a kíváncsi, de kétkedő válaszadókkal levelezni. Több ismert magyar celeb is beesett már ebbe a csapdába.
A klasszikus piramisjáték, vagyis Tribuszerné, vagy Bernie Madoff módszere ma már eléggé ritka. Add oda a pénzedet, és remek hozamot termelünk rá. Ha pedig másokat is hozzám terelsz, akkor még jobb hozamot fizetek. Így szól az invitáció, de természetesen a magas hozam csak a később belépők befizetéseiből gazdálkodható ki. Előbb-utóbb bukik a piramis. Ha előbb, akkor kevesek buknak, de ők nagyon gyorsan. Ha később, akkor nagyon sokan buknak, csak kicsit később.
Kezdjük egy kis tipológiával, nem minden MLM (vagyis hálózatos, multi-level marketing alapú), piramisjáték és nem minden piramisjáték, MLM. De azért elég sok. Sajnos a bűnözők élelmesek, szeretik egy kicsit megpödörni a csalásokat. Álljon itt egy séma sztori:
Wazamubi Osumi japán kertész 1988-ban súlyos hasnyálmirigyrákot kapott. Az orvosok lemondtak már róla, de ő felment a Fudzsi-hegyre, és egy évig csak a gunzang növény gyökerét ette. Meggyógyult és azóta sem volt beteg. Wazamubi úr azóta annak szenteli az életét, hogy másokon is segítsen. Légy részese a rendszernek, fizess 300 ezer forintot, vedd meg a kezdő gunzang-csomagot és te is beállhatsz a gunzang gyökér terjesztői közé. Sőt, ha beszervezel magad alá még egy csomó terjesztőt, utánuk is jövedelmet kapsz.
Ilyen és hasonló baromságok terjednek, selyemhernyó, a meggymag, a biogilistzta, a világot tisztává tevő szén-dioxid kvóta, vagy éppen a bankokat kikerülő csoda pénz. Mindig van egy emblematikus látnok, aki az egészet kitalálta. Majd alatta egy csomó olyan MLM-ügynök, akik évente váltogatják, hogy éppen melyik csodamódszert terjesztik.
Ha valami kicsit is gyanús, szinte biztos, hogy MLM-alapú, rejtett piramisjátékkal van dolgunk. Ha előkerül az általános iskola óta nem látott osztálytárs, hogy egy órára találkozni szeretne velünk, biztos, hogy ügynök, szervező. Fussunk, meneküljünk!
Hogy is fogalmazott az MNB? "A OneCoin piramisjátékok egyes jegyeit mutatja."
Igen és minden piramisjáték, minden csodamódszer, minden mesés gazdagodás egy közös jegyet mutat. Ez így szól: sokat fogsz keresni, óriási pénzekre leszel jogosult, de az elején azért egy kicsit te is áldozz a beszállásra.
A Magyar Nemzet Bank OneCoin-témában egyébként mondhatná, hogy semmi köze hozzá, ez nem pénzügyi intézmény, a jegybank nem felügyeli a nem-pénzügyi szektorokat, a csalók a rendőrségre tartoznak. De az MNB tudja, hogy az utólagos bűnüldözés már eső után köpönyeg, a prevenció ezerrel többet ér. Éppen ezért folyamatosan próbálja megállítani a lakosság veszteségeit, ebben a valójában nem közvetlenül hozzá tartozó témában.
Most éppen azt jelentette be, hogy egységfrontra lépett több társhatósággal. Idézzük a jegybank közleményét:
„A OneCoin látszólagos virtuális fizetőeszköz magyarországi megjelenési formái elleni fellépés témájában tartott megbeszélést 2017. május 5-én a Belügyminisztérium több szerve, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közös Piacfelügyeleti munkacsoportja.
A piramisjátékhoz hasonlító OneCoin konstrukció látszólag valamiféle eszközökbe történő befektetést tesz lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet. Egyszerűbben fogalmazva: a OneCoin-ért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható, az állítólagos virtuális fizetőeszköz értéke, árfolyama objektíven megállapíthatatlan. A rendszerbe magas hozamokat ígérve szerveznek az interneten keresztül új belépőket oly módon, hogy utóbbiak befizetéseiből a korábban csatlakozottaknak (akiknek így erőteljes anyagi érdeke a marketing és a toborzás) jutalékot fizetnek.”
Mitől sikeresek ezek a trükkös pénzcsinálási módszerek? Miért nem lehet három év alatt sem kiirtani őket? A szervezők természetesen ügyesek. Vannak visszatérő kommunikációs módszereik, nyerő paneleik. Az átverések leírása mindig hemzseg a zavaros magyarázatoktól (tokenek, diamond csomag, személyes kriptoszámla, egy euróért kiváltott 10 eurós ökológiai lábnyom).
Pénzt költeni ugyan nagyon nem szeretnek, de van egy visszatérő trükkjük. Egy nemzetközileg is elismert lapban vesznek egy féloldalas pr-cikket. Ha ezt lehozta a Forbes, vagy a Financial Times, már minden ügynök beleveszi az érvrendszerébe, hogy „mint azt a Forbes, vagy a Financial Times is megírta egy cikkben".
Vannak ezentúl a csilivili show-k. Fények, hanghatások, óriási sportcsarnok. Majd begurul egy luxusautó a színpadra és kiugrik belőle a guru. „Nekem már sikerült, nektek is sikerülhet.” Előveszi a mobilját. Felmutatja: „Hány telefonszám van a mobilodban? Háromszáz? Négyszáz? Ha csak négy embert rá tudsz beszélni, hogy ő is értékesítsen, te már gazdag leszel.” És így tovább, és így tovább.
A OneCoin nevű módszert valójában kár lenne ismertetni, ugyanaz, mint mindig. Orosz alapító guru, pár angolszász MLM-rendszereken felnevelkedett vezető játékszervező, prezentációk, népszerűsítés a közösségi oldalakon és gigarendezvények. Sok-sok láttatás.
Hallgassuk inkább ismét a jegybankot, egy korábbi közleményből:
„A fizetésre használható virtuális eszközök népszerűségének növekedését, a hagyományos befektetési konstrukciók alacsony hozamát és a fogyasztók informálatlanságát kihasználva ismét megjelentek a piacon a piramisjátékokra emlékeztető mechanizmusokkal működő termékek. Egyes konstrukciók, kereskedési platformok új, a Bitcoinhoz hasonló virtuális eszközbe – például az úgynevezett OneCoin-ba – való befektetést és az ezzel való kereskedést teszik elméletileg lehetővé a leendő befektetőknek. A valóságban ugyanakkor a virtuális eszköz kibocsátásának hatáskörét a piramisjáték szervezője kizárólagos jogkörrel magának tartja fenn, és kereskedni is csak a kibocsátó által üzemeltetett zárt „tőzsdén” lehetséges. A rendszerbe magas hozamok ígéretével az interneten szerveznek új belépőket, a később csatlakozók befizetéseiből pedig a korai belépők kapnak jutalékot úgy, hogy a jutalék aránya további befizetésekkel növelhető.”
Ugye ismerősek már az elemek? A pénzügyi átverések sematikusak, de mégis legyőzhetetlenek. Charles Ponzi soha nem tudott leállni. Amint kijutott olykor a fogházakból, mindig új játékba kezdett. Végül egy Rio de Janeiro-i szegényeket ingyen ellátó kórházban halt meg, mindenki által elhagyatottan. Tribuszerné is kijött az első nagy bukása után a börtönből, majd megint piramisjáték-szervezésbe fogott. Sikeresen. Volt olyan ügyfele, amelyik mindkét felvonásban megégette magát.
Az MNB-nek sem kéne törnie magát, ha nem lenne évente több ezer magyar áldozat és nem indulna minden hónapban új átverési kísérlet. Pedig elég lenne annyi, hogy egy kicsit gondolkodjunk. A kapzsiság nem homályosíthatja el teljesen a józan eszet. A felügyelet viszont igyekszik megvédeni a játékosokat. A csalóktól is, de leginkább saját kapzsiságuktól.