Terroristáknál landolhat a Budapesten feladott pénz - ezzel a cikkel írt egy kicsit érthetetlen szándékú cikket a Magyar Idők a Western Union pénzátutaló cégről. A kormány kedvenc politikai napilapja a Privát Kopó nevű portál cikkére hivatkozva azt írja, hogy az amúgy a világ vezető pénzátutalással foglalkozó cégének szolgáltatásán keresztül magyar állampolgárok 2-3000 dollárokat utalnak havonta Ghánába és Nigériába, ez a pénz pedig a lap szerint akár a nigériai Boko Haram terrorszervezetnél vagy nemzetközi embercsempészeknél is kiköthet vagy pénzmosásra is felhasználható. A feltételezésnél viszont nem él komolyabb alátámasztással a lap.

A Magyar idők cikke ezután felemlegeti a Western Unionnak tulajdonított bűnöket, például, hogy Budapesten átutazó terroristák, például a párizsi merényletet elkövető Salah Abdeslam is vett föl készpénzt az amúgy ír bejegyzésű amerikai cég magyar partnereinél 2015-ben. A cikk azt is megemlíti, hogy ezzel kapcsolatban nyomoz a TEK.

Hogy a cikk valami hirtelen fellángolásból született, vagy a magyar állam behatóbban akar a jövőben foglalkozni a Western Unionnal és három magyar szerződéses partnerével, azt majd csak utólag fogjuk megtudni. A cégnek amúgy korábban már tényleg meggyűlt a baja a hatóságokkal, Írországban 2015-ben 1,75 millió eurós bírságot szabtak ki a cégre, mert nem tartotta be kellőképpen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályokat.  

A Magyar Idők ugyanebben a számában egy másik nemzetközi cégnek, a Booking.com-nakis nekiment, mert a szálloda- és appartmanfoglaló oldalt a lap szerint "előszeretettel használják fel külföldiek arra, hogy könnyebben juthassanak schengeni vízumhoz", legalábbis erről panaszkodtak a lapnak szállásadók. A cikk szerint sokszor előfordul, hogy ázsiai és afrikai vendégek foglalnak szállást, majd az utolsó pillanatban lemondják, amiért nem kell semmilyen díjat fizetniük.

A shengeni szabályok szerint ugyanis úgy lehet vízumot kapni, ha van valakinek foglalt szállása, de azt már nem nézik a hatóságok, hogy ki is fizették-e vagy felhasználták-e a szállást. A Booking.com-ról szóló cikk apropója amúgy az, hogy a cég gyakorlatát vizsgálja a gazdasági Versenyhivatal, mert felmerül a lehetősége, hogy a szállásadók a Booking.com oldalán keresztül összeegyeztetik az áraikat. A vizsgálatnak hivatalos eredménye még nincs.