2017 első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 3,7 százalékkal nőtt a magyar GDP. A kiigazítatlan adatok alapján 4,1 százalék volt a növekedés, ami bőven meghaladja a közgazdászok és elemzők várakozásait.

A KSH friss adataiból az derül ki, hogy a növekedéshez a legnagyobb mértékben az ipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá.

Az előző negyedévhez mérten a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékkal bővült. A Portfolio kilenc intézmény előrejelzésén alapuló elemzői konszenzusa (tehát az elemzők becsléseinek átlaga) alapján 3,5 százalékos növekedésre lehetett számítani 2017 első negyedévében. 

Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a mezőgazdaságon kívül minden iparág elég jó számokat fog produkálni. Ez végül be is igazolódott, ugyanis a mezőgazdaságban nem mértek növekedést, a teljes képhez viszont az is hozzátartozik, hogy az elmúlt két évben jól ment ennek az iparágnak.

Az előrejelzések alapján az építőipartól és az ipartól várták leginkább, hogy húzza majd a növekedést. Az építőipar esetén az EU-források kiesése miatt a bázis is alacsony volt, de az év első felében megjelenő adatok alapján az iparág elkezdte összeszedni magát. A tavaly nagyjából stagnáló ipar is jól teljesített az év első pár hónapjában, amihez az EU javuló gazdasági teljesítménye járult hozzá.

Ennek a két iparágnak a teljesítménye már nagyjából kétszázalékos növekedésre is elég lett volna, ehhez viszont a várakozások szerint hozzájött a fogyasztás, ami a növekvő bérek miatt lendült meg, és járult hozzá a szolgáltatószektor szintén javuló teljesítményéhez.

A Portfolio arról is megkérdezte az elemzőket, hogy 2017 egészére milyen növekedésre számítanak: erre vonatkozóan szintén 3,5 százalék lett a konszenzus, ami azért jóval kisebb a Nemzetgazdasági Minisztérium 4,1 százalékos várakozásánál. A kormány becslését egyébként nem sok nemzetközi szervezet hiszi el: az Európai Bizottság szerint 3,6 százalék lesz a növekedés idén, az IMF szerint 2,9 százalék, Az EBRD pedig 3 százalékot számolt.