Kedden délelőtt megszavazta a parlament, hogy a reklámadó a jelenlegi 5,3 százalékról 7,5 százalékra emelkedjen. A Kósa Lajos által két hete benyújtott javaslatot 117 képviselő támogatta, 58-an nemmel szavaztak. 

A reklámadó emeléséről eddig összevissza beszélt a kormány és a Fidesz, azon belül is a javaslatot előterjesztő Kósa Lajos. A Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén előállt egy javaslattal, hogy emeljék 9 százalékra a reklámadót. Ez viszont akkor nem került napirendre, sőt,

Ezek után persze pont ő nyújtotta be az emelésről szóló javaslatot. Az emelés várhatóan elég rosszul érinti majd a reklámszakmát és a nem állami hirdetésekből élő sajtót is. A törvénymódosítás alapján az érintett cégek már idén júniustól 7,5 százalékot fizetnének. Kósa korábban arról beszélt, hogy úgy négy évig megtartanák ezen a szinten a reklámadót. 

Jelenleg azonban éppen a magyar államnak kellene visszafizetnie a már beszedett reklámadót az azt befizető cégeknek, ugyanis a hatályos törvény nem egyeztethető össze az uniós versenyjoggal. Az Európai Unió Törvényszéke március végén hozott ítéletet a magyar reklámadó ügyében és ebben elutasította Magyarország kérelmét, ami arról szólt, hogy az ítélet kihirdetéséig függesszék fel a Bizottság határozatának végrehajtását. Egyúttal utasították a magyar államot arra, hogy a jogellenesen igénybe vett támogatást fizettesse vissza az abban részesült cégekkel.

A március végén benyújtott módosító fontos változtatása, hogy a 100 millió forintos bevétel alatt nem 0 százalékos adókulcs, hanem adómentesség vonatkozik a cégekre, amire az EU-s szabályok már lehetőséget adnak, így már megfelelne az uniós elvárásoknak a reklámadó. A Kósa-féle módosító, amelyet május 8-án – miután körülbelül három percet vitatkoztak róla - plenáris elé engedett a gazdasági bizottság, gyakorlatilag az NGM márciusi javaslatában módosít egy számot (a 9 százalék helyett 7,5 százalékot), így 

Az adóemelés ellen korábban már a Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete is tiltakozott. A szervezetek szerint az iparág nyereségrátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3 százalékot, a reklámadó további növelése gyakorlatilag teljesen eltünteti a szektorban esetleg még termelődő nyereséget, ami további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb leépítésekhez vezet. Ez szerintük a lapok az EU-n belüli székhelyváltásához vezethet, ami adókieséssel jár.