Részletes államháztartási adatokat hozott nyilvánosságra hétfőn az NGM. A számokból kiderül: áprilisban olyan sok bevétel folyt be az államkasszába, hogy a pénzköltés beindulása ellenére többletes lett a költségvetés a negyedik hónapban. Összesítésben az idei halmozott hiány így 121,5 milliárd forintra csökkent. A bevételi oldalon jelentős tételt hoztak a forgalmi adók és az szja, az áfabevétel áprilisban kifejezetten impozáns növekedést ért el tavalyhoz képest, miközben a járulékcsökkentés és a tao-csökkentés nem jelentett túl nagy kiesést.
Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 382,3 milliárd forinttal emelkedtek a tavalyi év első négy hónapjához képest, míg a kiadások 358,9 milliárddal voltak magasabbak. Az államháztartás központi alrendszere 76,6 milliárd forintos többlettel zárt áprilisban, ami jelentős javulás a márciusi 378,5 milliárdos deficithez képest. A központi költségvetés hiánya 209 milliárdról 100,3 milliárd forintra csökkent, a társadalombiztosítási alapok tavalyi 21,5 milliárdos többlete 61,1 milliárd forint hiányba csapott át, míg az elkülönített alapok többlete 21,5 milliárd forintról 39,9 milliárd forintra emelkedett.
Az szja-bevételek a béremelések nyomán 46,8 milliárd forinttal - 8,2 százalékkal - emelkedtek az első négy hónapban a tavalyi év azonos időszakához képest. Az áfa-bevételekbevételek hasonló nagyságrenddel 46,4 milliárd forinttal (5 százalék) emelkedtek. Egyedül áprilisban 357,8 milliárd forint áfa-bevétel folyt be, ami 149,6 milliárddal - 71,9 százalékkal - több az egy évvel korábbinál.
A járulékcsökkenés után a társadalombiztosítási alapok teljes bevétele 17,4 milliárd forinttal maradt el a tavaly január-áprilisitól- A társasági adóbevételek alakulását befolyásolta, hogy az év elejétől egységesen 9 százalékosra csökkent az adó mértéke, így 3,8 milliárddal alacsonyabb, összesen 159,3 milliárdos lett az érték a tavalyinál. Az egyéb központosított bevételekből április végéig összesen 152,5 milliárd forint bevétel teljesült idén, 8,6 milliárddal több az egy évvel korábbinál, amiből a legnagyobb tétel az elektronikus útdíj 5,6 milliárd forintos emelkedése 52,4 milliárd forintra.
A jövedéki adóbevételek 12,5 milliárd forinttal 282,1 milliárd forintra csökkentek a dohánytermékek utáni bevételek 32,7 milliárd forintos esése miatt – ezt a jogszabályváltozásra adott piaci reakciókkal magyarázza az NGM. Az üzemanyagok után viszont 19,2 milliárddal emelkedtek a befizetések a forgalom és az adómérték emelkedése nyomán. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel az év első négy hónapjában 74,8 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbi bevételnél 5,8 milliárd forinttal magasabb.
A kiadások növekedését részben az okozta, hogy az uniós programokra április végéig összesen az egy évvel korábbi 213,7 milliárddal szemben 318,3 milliárd forint kifizetés történt. Az év során a kiadások csaknem egészét már az új, 2014-2020-as programozási időszak operatív programjai adják, április hónapban 56,5 milliárd forintot.
Beindult a csok is, a lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 56,5 milliárd forintot tettek ki, ami 89,6 százalékkal több az előző évinél. A négyhavi kamatkiadások 253,8 milliárd forintot tettek ki, 30,2 milliárddal kevesebbet a tavaly január-áprilisinál. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 51,2 milliárddal 698,4 milliárd forintra emelkedtek, gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 352,8 milliárd forint volt az év első harmadában, 41,9 milliárd forinttal több a tavalyinál. A nyugdíjkifizetések 1050,4 milliárdot tettek ki, 35,1 milliárddal többet, mint tavaly az első négy hónapban.