A Mazars adó- és üzleti tanácsadó idén is kiadta éves összehasonlító elemzését a közép- és kelet-európai országok adórendszeréről. Hajmeresztő változások nem történtek a régióban 2016-hoz képest, Magyarország még mindig az utolsó helyen áll, ha a munkát terhelő költségeket nézzük, azzal a kitétellel, hogy a családi adókedvezmény miatt a több gyerekesek számára kevesebbe kerül ugyanannyi nettót kifizetni. 

A Mazars két bérkategóriára (500 illetve 2000 eurós bruttó fizetésre) is kiszámolta a foglalkoztatást terhelő adókat. A két változat között elég nagy mozgás van az országok sorrendjében, de hazánk mindkettőnél ugyanúgy utolsó lett gyermektelen munkavállalókat tekintve annak ellenére, hogy idén 5 százalékkal csökkentek a munkáltatói járulékok. Az ábrákon látszik, hogy ha Magyarországon valaki nem részesül családi adókedvezményben, és 500 eurós bruttó fizetést kap, akkor munkáltatója a nettó több mint 180 százalékát fizeti ki foglalkoztatására. Az arány a 2000 eurós fizetési szintén is hasonló.

A gyermektelen munkavállalók foglalkoztatását nézve relatíve a legjobban az albán munkáltatók járnak, ők csak a nettó fizetések kicsit több mint 140 százalékát fizetik ki összesen egy ember után. Akadnak olyan országok, amelyek helyezése között jelentős különbség van az 500-as és a 2000-es kategórián belül, Csehországban, Szlovéniában és Romániában például látványosan drágább magasabb fizetésű dolgozókat alkalmazni. 

A helyzetet variálja, ha belevesszük a három gyerek után járó családi adókedvezményt: így már Magyarország sokkal jobb helyezést ér el, az alacsonyabbik bérkategóriában a második legelőnyösebb az itteni helyzet a munkáltatók számára. Ez azt jelenti, hogy bár gyerekek után járó adókedvezményt a munkavállaló kapja, ha a munkáltató ezt bekalkulálva számítja ki a nettó bért, úgy csak annak 130 százalékát kell összesen kifizetnie a járulékokkal együtt.

A családi adókedvezmény a grafikon alapján jó néhány közép- és kelet-európai országban jellemző adópolitikai eszköz lehet, ugyanis a figyelembe vétele sok ország helyezését megmozgatja. Magyarország mellett például Lettország is az élmezőnybe kerül ezzel a tényezővel korrigálva az értékeket.