16 milliárd forintra taksálható az MKB hitelkitettsége a kormánypárti médiabirodalmak, a Mediaworks, a TV2 és az Origo irányába. A három hitelből azonban csak az egyik vállalható banki alapon.
Az erősen veszteséges TV2 és a hitelező MKB viszonyával a Heti Válasz és a HVG is vezető anyagban foglalkozott e heti számában. Előbbi kifejezetten Mészáros Lőrinc és Habony Árpád személyes konfliktusára hegyezte ki a sztorit, mert Mészáros a finanszírozó oldalon érdekelt, Habony pedig barátjával, Andy Vajnával a pénzeket elköltő oldal erős embere.
Az Index információi szerint a konfliktus valós, de szó sincs arról, hogy Mészáros sarokba tudná szorítani Habonyékat. Sőt, továbbra is inkább az MKB oldala (például Szemerey Tamás bankár és környezete) kényszerül védekezésre, és a politikai üzeneteket megfogalmazó, de azokat igen költségesen átadó Habony Árpád van offenzívában.
Habonyék fő üzenete: a nagyfőnök, vagyis Orbán Viktor nem szereti, ha egyetlen nagyvállalkozó kezében összpontosul egy jelentős banki és egy méretes médiaérdekeltség. A konfliktus valódi tárgya éppen ezért egyre inkább az Origo is, nem csak a TV2.
Lássuk a hátteret! Úgy tudjuk tehát, hogy együttesen 16 milliárd forint értékben finanszírozott az MKB kormányközeli médiavállalkozásokat, és bár a hitelek eltérő méretűek, egyaránt több milliárd forintosak. Vagyis egy hivatalosan piaci alapon működő magánbank (ahol azért bőven felbukkannak politikaközeli üzletemberek) úgy ítélte meg, hogy beszáll a kormánypárti média finanszírozásába. Ezt egyfajta politikai kötelességnek értelmezte.
Ezek után nem meglepő, hogy a bankban nem nagyon kedvelik ezt a kockázatos portfóliót, de úgy tudjuk, hogy a politikusok éles, személyes konfliktusaitól a bank mindenképpen szeretné távol tartani magát.
Három nagy csoportról van szó:
Kezdjük a banki szempontból legjobb vállalkozással. A Mediaworks nyereséges, a hitel mögött megfelelő a fedezet, a sok profitot hozó termék miatt a vállalkozás cash-flow-ja is remek. Régebben az FHB finanszírozta a céget, de mire Heinrich Pecina után – kis átmenettel – Mészáros Lőrinc lett a kiadóvállalat jolly jokere, már az MKB volt a zálogjogosult.
A felcsúti polgármesternek sok kapcsolata van az MKB Bankkal, közeli barátja és üzlettársa például Szíjj László, aki az MKB egyik legfontosabb haszonhúzójának tűnik. Mindenesetre a lényeg: ezzel a kitettséggel nincs komolyabb baja a a banknak.
Jóval izgalmasabb kérdés az Origo helyzete. Miközben a sajtó eddig alapvetően a TV2-nél detektált valamekkora konfliktust a finanszírozó (MKB) és a pénzt költő (Andy Vajna és Habony Árpád) oldal között, mi úgy tudjuk, hogy bankszakmai szempontból az MKB menedzsmentjének az Origo miatt jobban fájhat a feje.
A TV2 mögött ugyanis valamivel erősebb a biztosítéki rendszer, a csoport központi cégének valamennyi részvényére zálogjoga van a banknak, és például a második számú kereskedelmi tévé koncessziós joga valóban érték.
Természetesen versenytársként nem lenne elegáns az Origo pénzügyi helyzetének minősítése, de annyit megtudtunk, hogy banki szempontból a jelenlegi helyzet nem problémamentes. A cégregiszter szerint az Origo-jogutód New Wave Media Group évek óta erősen veszteséges, és úgy tudjuk, hogy a többmilliárdos MKB-hitel törlesztése és kamatfizetése mostanában mutat némi kockázatot.
Ráadásul, laptársainkhoz hasonlóan (a két hetilap mellett a 444.hu is médiaelemzéssel jelentkezett a közelmúltban) mi is úgy hallottuk, hogy nem járnak messze a valóságtól azok a médiacikkek, amelyek éles konfliktust észleltek a portál tulajdonosa (ez hivatalosan Száraz István, de befolyását tekintve Szemerey Tamás sem hagyható ki a történetből) és a portál szellemiségét meghatározó Habony Árpádék között.
Nehéz elképzelni, hogy mostanában a kormányzatnak kedves médiatermékeknél anyagi gondok jelentkezzenek, de ha éppen a kormányzat egy másik erős embere bukkan fel az ellenérdekelt oldalon, akkor még ez is megtörténhet.
Mi is úgy tudjuk, hogy Habony Árpád és köre szívesen fokozná befolyását tulajdonosi ágon is az Origóban. A jelenlegi tulajdonosok, illetve mint arról a 444.hu is beszámolt, Matolcsy Ádám, Matolcsy György jegybankelnök fia most olyan megoldást keresnek, amely a jelenlegi tulajdonosi kör mellett teszi finanszírozhatóvá a bankot. Mi is hallottunk Matolcsy Ádám aktivitásáról, sőt úgy hallottuk, hogy még az is felmerült, hogy Matolcsy Ádám nyílt szerepet vállal a portál körül.
A támadóknak van egy visszatérő, erős érvük. Eszerint Orbán Viktor nagyon nem szereti, ha egy kézben összpontosul jelentős banki és médiaérdekeltség Magyarországon. Forrásaink szerint ez az érv már korábban Spéder Zoltán kapcsán is elhangzott (ő az FHB-csoport és a CEMP-csoport révén volt aktív mindkét piacon), és az sem véletlen, hogy Csányi Sándor OTP-vezér eddig látványosan távol tartotta magát a médiaszektortól.
Természetesen vannak kivételek. Mészáros Lőrincnek alighanem senki nem szólt, hogy az FHB és a takarékok világában szerzett újsütetű befolyása miatt fogja vissza magát a médiában, de Szemereyék felé most ezt fogalmazták meg az ellenlábasok. Szemerey Tamás az NHB és az MKB bankokban tulajdonos, a médiában hivatalosan nincsen benne, de az Origót működtető New Wave-csoporthoz mégis igen közel van.
A legbonyolultabb helyzet azonban a TV2 körül alakult ki, ezt mutatták be a hetilapok idézett cikkei. A tulajdonos hivatalosan Andrew Vajna, de a cég vezetésébe Mészáros környezetéből is bekerültek emberek, és olykor mintha ellenérdekelt lenne Vajna és Mészáros. Forrásaink szerint ezt érezte a stáb például akkor is, amikor Vajna Timi igen drágán készíthette el szépségkirálynő-választási műsorát. Egy olvasat szerint végül is mindegy, hogy mennyi a költség, mert a Vajna család csak egyik zsebéből a másikba pakolta át a pénzt, de volt, aki jelezte, a pénzügyi lazaságnak Mészáros például kárvallottja volt.
Andrew Vajna tévévásárlását, vagyis a TV2 megvételét eredetileg az Eximbank finanszírozta, és ezt valójában az állami banknál házon belül sem tudta senki hitelesen megmagyarázni.
Az Eximbank működését szabályozó és 2014-ben kiegészített törvény tételesen felsorolja, hogy a külpiaci értékesítés támogatása mellett milyen belföldi ügyleteket finanszírozhat a bank. Azt azonban teljességgel lehetetlen lenne egy nemzetközi grémium előtt megmagyarázni, hogy milyen állami cél lehet abban, hogy egy magyar vállalkozó (Andrew Vajna) megvásároljon egy médiaszolgáltató társaságot más magyar vállalkozóktól (Simon Zsolttól és Yvonne Dedericktől). Az Eximbank még 2015. november 27-én kötött szerződést Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel, amelynek értelmében az Exim 21 millió euró, azaz 6,7 milliárd forint hitelt nyújt a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének megszerzésére.
Az ügyből több okból is probléma lett. Azóta a TV2 egy forró krumpli, amitől mindenki szabadulna. A bank korábban nemzetközi befektetőktől kötvénykibocsátás révén vett fel pénzt, márpedig a piaci befektetők nem a kormány médiapolitikájának támogatására adtak kölcsönt. Nagyon hiányzott a belföldi, nem exportcélú finanszírozáshoz szükséges jogalap is, vagyis a magyar gazdaságra az ügylet által kifejtett fejlesztési hatás (angolul a development impact). A meghitelezett ügylet ugyanis egy egyszerű akvizíció volt, amely csupán a tulajdoni és vagyoni viszonyokat változtatta meg, a gazdaságra gyakorolt hatása semleges volt.
A szakemberek lázas keresgélésbe kezdtek, hogy miképpen lehet indokolható a kizárólag belföldi piacon versengő TV2 kapcsán a nemzetközi versenyképesség javulásáról beszélni. A nagy kínban összeszedett érvek között elhangzott, hogy a TV2 műsorai a határon túl is foghatók, vagy az esetleges műsorgyártás végtermékei eladhatók majd külföldre is. Aki nagyon akart hinni ezekben az érvekben, az akár el is hihette, hogy az Eximbank finanszírozása érdemi magyar műsorexporthoz vezethet, ám valójában maguk az állami aktorok sem bíztak ebben, így más megoldást kerestek.
Különösen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt azon az állásponton, hogy az Eximbank könyveiből sürgősen ki kell penderíteni a TV2-hitelt, mert amennyiben az bank nemzetközi audit tárgya lesz, akkor az éles szemű revizorok kiszúrhatják az ügyletet és az Eximbank elveszítheti ex-im banki jogosítványát, és visszaminősülhet egyszerű kereskedelmi bankká.
Varga tehát megoldást keresett, rágta a miniszterelnök fülét, és végül megszületett a döntés, le kell cserélni az Eximbank hitelét magánhitelre. A Budapest Bank is felmerült, de a bank tisztán állami tulajdonban nem volt alkalmas a „magánhitel” címkére. Kapóra jött azonban, hogy az MKB papíron már magánbank volt, de azért annyira nem távolodott el a politikától. Aztán megtörtént a hitelcsere, Varga Mihály, Andy Vajna és Habony Árpád rettentően elégedett volt a megoldással, az MKB vezetése pedig nagyon nem. Most sem az, de úgy tudjuk, hogy a bank haszonhúzói nagyon óvatosak, a kést senki nem tervezi Habony Árpád torkához szorítani.