Csak minden második engedéllyel rendelkező termelő öntözi a földjét, pedig a magyar agrárium egyre kiszolgáltatottabbá válik az időjárással szemben – írja a Magyar Idők az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése alapján.

Az országban jelen pillanatban 129 ezer hektár legálisan öntözhető terület van, ennek háromnegyede az Alföldön. Az öntözés terjesztését 2020-ig csaknem 50 milliárd forintnyi pályázati felhívás szolgálja, de egyelőre csekély érdeklődés mutatkozik a gazdálkodók részéről, esélyesen részben azért, mert a vízjogi engedélyek beszerzése még mindig nagy erőfeszítésbe kerül. De az engedélyt kiváltó egyéni gazdálkodóknak is csak kevesebb mint a fele öntöz, az AKI adatai szerint egész pontosan 49,44 százalék. Ők 73,2 millió köbméter vizet használtak fel tavaly. A legtöbben felszíni vizeket hasznosítanak, kutakból csupán 6,2 százalék öntöz.

Az öntözés területi eloszlása egyenlőtlen, az Alföldhöz képest minden más régióban elenyésző arányban locsolnak, Észak- és Közép-Magyarországon valamint a Nyugat-Dunántúlon 3 ezer hektár alatt marad a ténylegesen öntözött terület mérete. 

Az öntözés egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a mezőgazdaságban, mert az éghajlatváltozás következtében az időjárás szélsőségesebbé válik, a csapadék eloszlása egyenlőtlenebb lesz: gyakrabban vannak meleg, aszályos időszakok, majd egyszerre zúdul le rengeteg eső. Az ágazati szakértők egyetértenek abban, hogy korszerű öntözőberendezések nélkül már nem csak a kertészetekben, de a szántóföldeken is egyre nehezebb boldogulni.