Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését – írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda sajtóközleményében. Az új szabályozás előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a szolgáltató cég kizárólagos tulajdonában áll, de a legtöbb professzionális székhelyszolgáltató ma Magyarországon bérelt irodában működik.
Székhelyszolgáltatást főként azon vállalkozások vesznek igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül fizikai irodával rendelkezni, vagy amelyek úgy gondolják, hogy adminisztratív teendőiket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni. Bár gyakran fantomcégekkel azonosítják a székhelyszolgáltatókat, többségében tisztességes cégek veszik igénybe ezt a lehetőséget, akik így elérhetővé válnak az adott szolgáltatón keresztül. Az nemzetközi adóoptimalizálásnak valóban fontos elemei a székhelyszolgáltatók, ez azonban a hazai szolgáltatók esetében a magyar gazdaságnak inkább előnyt jelent, mivel így tudják kihasználni a multinacionális vállalatcsoportok Magyarország nemzetközi adóelőnyét.
Az utóbbi években a kormányzat fokozatosan nehezítette a székhelyszolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat kizárták a potenciális székhelyszolgáltatók abból a köréből, idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság az adózót ún. „kockázatos adózónak” minősítse. A módosítások mögött meghúzódó indokolás szerint a székhelyszolgáltatás igénybe vételét sokszor a hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválta.
A folyamat újabb állomásaként a július 1-től hatályos rendelet értelmében további szigorítások jönnek. Kizárják a határozott időre kötött szerződéseket, új előírások jönnek az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag, valamint a székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A piac szereplői számára utóbbi az igazán nagy csapás, hiszen sokan működnek bérleményben. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.