Három milliárd forinttal több fog kerülni, és valószínűleg csúszik is a BKK elektronikus jegyrendszerének bevezetése Budapesten – írja a 444. 

A rendszer kiépítéséről szóló szerződést 2015-ben kötötték a Scheidt & Bachmann nevű céggel, a nemzetközi összehasonlításban is drágának számító (az indulásakor is közel 30 milliárd forintosra tervezett) projektet részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól felvett hitelből finanszírozzák. A kivitelező cégnek a lap beszámolója szerint ilyen nagyságrendű projekttel nem volt igazán tapasztalata, ők jegyautomatákkal és beengedőkapukkal foglalkoznak leginkább.

A fejlesztés kezdetével előjöttek a bajok: BKK régi és mostani vezetése egymásra mutogat, kiderült, hogy a projekt nem volt megfelelően előkészítve. Nem gondoltak például a bonyolult rendszerek integrációjára, közben módosult az adatvédelmi törvény és a kormány országos e-jegy koncepciója is, valamint változások voltak a tömegközlekedésben a fenntartói oldalon. Nehéz eldönteni, ki mennyiben hibázott, de egy biztos: az adófizetők fizethetnek, a késést késésre halmozó német cég pedig a szerdai közgyűlési előterjesztés szerint kap még 3,2 milliárd forintot.

Szerencse, hogy a BKK talált erre pénzt (az EBRD-hitel 17 milliárdjából 3 milliárd tartalék volt, és a fővárostól a fejlesztésre elkülönített 4,6 milliárd forint jó része is megvolt még) a meglévő szerződéseiben, hiszen manapság szinte semmit nem kap a kormánytól a főváros. 

Az ötéves üzemeltetési költségekkel együtt így 36,2-ről 36,8 milliárd forintra nőtt a teljes költség. Ez komoly drágulás, főképp ha ahhoz viszonyítjuk, hogy 2016-ban 63,7 milliárd volt a teljes árbevétel a BKK-nál a jegy- és bérletértékesítésből. A 9 évesre számított megtérülési időszak alatt 4 milliárd forint átlagosan évente a költsége a rendszernek, ami a teljes jegyárbevétel 6,5 százalékát emészti fel.

A drágán és lassan készülő rendszert a tervek szerint 2018 végéig kellene átadni. Az ütemtervet elnézve azonban ez kisebb csoda volna: még a rendszerintegrációk sem készültek el, a kapuk, kézi jegyellenőrző berendezések, a járművekre szánt érvényesítők sincsenek meg. Csak metró és HÉV beengedőkapuból több százat kell telepíteni, a közel 2 ezer darabos járműállomány felszerelése is sok időt vesz igénybe.