Ne fizess szinte semmi adót, cserébe engedd oda a kisbefektetőket is az ingatlanpiac hozamaihoz! Jó ajánlat, amire létezik egy globálisan elterjedt adózási forma. Magyarul SZIT, angolul REIT a neve. Itthon a Graphisoft Park lehet az első fecske.
Azzal nem lehet csúfolni a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaságot, hogy lassú lenne a reakcióideje.
a cég pedig már másnap közgyűlési meghívót tett közzé. Eszerint a részvényesek július 14-én majd arról dönthetnek, hogy a Graphisoft Park SE kérje-e SZIT-ként történő nyilvántartásba vételét. Ha meghallgatják ennek a feltételrendszerét, azt hiszem velem együtt azt fogják tippelni, hogy igen, kérni fogják.
Maga a REIT (Real Estate Investment Trust), amelyről a magyar szabályrendszer is készült, már a hatvanas évek óta ismert, elsőként az Egyesült Államokban jelent meg. Mára azonban nagyon elterjedt az öreg kontinensen is. Mindenütt az a fő irányelv, hogy nagyon kedvező a szabályrendszere, ám bárki, aki nem képes tartani az ígéreteit, vagy esetleg a maga hasznára szeretné fordítani az egész vállalkozást, súlyosan meglakol.
Nem elég, hogy minden addig megspórolt adóval el kell számolnia, de a büntetőjelleg miatt rögtön kétszeresen kell megfizetnie a korábban megspórolt adókat. Ez azért elég erős elrettentés ahhoz, hogy a főtulajdonosok úgy érezzék: valóban tartósan szeretnének kisrészvényes-barát üzletpolitikát folytatni.
Miről is van szó? Elsőként röviden ismerkedjünk meg a nevezett társasággal. A Graphisoft Park az egykori Óbudai Gázgyár helyén (III. kerület, Záhony utca) felépült modern ingatlanparkot fejleszti és üzemelteti. A 18 hektáros területen 55 ezer négyzetméternyi irodában magyar és multinacionális informatikai és biotech cégek bérelnek irodát, illetve egy felsőfokú oktatási intézmény is helyet kap. A társaság anno az építészeti szoftvereket fejlesztő Graphisoft SE-ből vált ki, és 2006 augusztusa óta önálló részvényként jegyzik a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
A társaság negyede még ma is a Graphisoft-alapító Bojár Gáboré, de nagyobb tulajdonos a Concorde Alapkezelő és az Aegon Alapkezelő is. A társaság maradék kétharmada kisbefektetők kezén van. Évente stabilan mintegy 9,5 millió euró bevételt és 3,5 millió euró nyereséget termel a park, és a piac mintegy 40 milliárd forintra értékeli a céget.
Ez tehát a cég, de milyen változás is várható? A SZIT, vagy angolszász elnevezésével a REIT egy rendkívül kedvező globálisan kitalált adózási forma. A csatlakozó államok (népszerű ez a forma Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, de Törökországban is) azt ajánlják bizonyos nyilvánosan működő ingatlan-befektetőknek, hogy amennyiben tartósan úgy dolgoznak, hogy a kisrészvényesek is részesülhetnek az ingatlan-befektetéseik hozamából, akkor cserébe nagyon kedvező adózási kondíciókat kaphatnak.
Hajba Róbert, a Graphisoft Park befektetési kapcsolattartója az Indexnek elmesélte, hogy a jelentkezésnek szigorú feltételei vannak, magas közkézhányad (vagyis sok kisrészvényes kell a cégben), megfelelő vállalatméret, tartós osztalék-fizetési hajlandóság, Ám aki ezeknek a kritériumoknak meg tud felelni, annak sok adózási előnye származik.
Ráadásul, aki azt vállalja, hogy ő a későbbiekben szeretne megfelelni ezeknek a kritériumoknak, az már egy „előszobába” is bebocsátást nyerhet, és gyakorlatilag azonnal megkaphatja a kedvező feltételeket. Igaz, ha azután mégsem tudná teljesíteni a kritériumokat, akkor jön visszamenőlegesen is a bünti.
A Graphisoft Park úgy látta, hogy tudja teljesíteni a feltételeket és abban is biztos volt a menedzsment, hogy amennyiben van ilyen lehetőség, azt meg kellett vizsgálnia, a részvényesek elé kell tárni a helyzetet és rájuk bízni a döntést.
Kérdés persze, hogy az első fecskén kívül még ki férhet bele a programba. Van sok olyan tőzsdei cég, amelyiknek vannak ingatlanjai, például szálloda-portfóliója (ilyen a Konzum-Opimus tandem), vagy éppen kifejezetten ingatlan-közvetítési tanácsadással foglalkozik (ilyen a Duna House), de ingatlan-fejlesztő egyelőre csak egy további kibocsátó van, az Appeninn Nyrt.
Ez egy jóval kisebb értékű ingatlanos cég, mint a Graphisfot Park, bár hasonlóképpen 55 ezer négyzetméter bérbe adható területe van (A és B-kategóriás irodaházak, valamint ipari és logisztikai ingatlanok), csak ezek nem annyira szexiek.
Az Appeninn részvényesi struktúrája nagyon hasonló, mint a Graphisoft Parké. A részvények negyede egy svájci cégé, a Lehn Consultingé, de a svájci háttér mögött alighanem magyar befektetők, az Ádámosi-család tűnik fel, ifjabb Ádámosi György, a korábbi bróker a cég elnöke is (idősebb Ádámosi György arról is nevezetes, hogy Csányi Sándor OTP-vezér közeli barátja).
Részvényes még az E-Milorg, amely Emőri Gábor útdíj és parkolási guru családi cége, illetve a Wallis Portfólió Kft. A részvények közel fele marad a kisbefektetőknek.
Az Appeninn forgalma 4,5 millió euró, itt is kábé a forgalom harmada nyereség, de elég sok a cégben a kötelezettség, talán ezért is értékeli a részvényt egyelőre szerényebben a tőkepiaci közösség.
Megkérdeztük az Appeninn cégvezetőjét, Székely Gábort, hogy a társaság miként viszonyul a SZIT-té váláshoz, és nem meglepő módon, tőle is lelkes reakciókat kaptunk. Az ügyvezető igazgató elmesélte, hogy már náluk is felmerült a kérdés, éppen vizsgálják a technikai feltételeket, és mindenképpen szeretnék kihasználni a lehetőség adóelőnyét.
Az biztos, hogy a Budapesti Értéktőzsde a régóta nyomatja a témát, úgy hallottuk, hogy ebben elsősorban a Deloitte a partnere. Azt is hallottuk, hogy
Érdekesség, hogy valójában a SZIT- törvény már 2011-ben megszületett, de olyan életszerűtlen szabályozással, amelynek nem tudott megfelelni senki. Mint a sztori egyik motorjának számító szakembertől megtudtuk, most az az igazi művészet, hogy úgy kell valós ületi tartalommal megtölteni a szabályozást, hogy senki ne érezze támadva magát, de azért fokozatosan kialakuljon egy valóban használható szabályrendszer.