Többek közt a vállalatok adópereit is felforgatja a 2018. január 1-jén lép életbe lépő új Közigazgatási Perrendtartás – írja az Ernst&Young közleményében. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait.

Az új peres szabályok alapjaiban változtatják meg a közigazgatási jogvitákhoz, adóellenőrzésekhez és adóperekhez kapcsolódó évtizedes megszokásokat. A változtatást a jelenlegi szabály elavultsága mellett az indokolta, hogy éves szinten több mint 250 ezer peres és egymillió nem peres eljárást indítottak az elmúlt időszakban, ami jelentős terhet rótt a bíróságokra.

Az új rendszerében a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A cél ezzel az, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezzék a közigazgatási szakba. Ennek egyik legfontosabb folyománya, hogy a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így

amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

„A mostani szabályok alapján például elegendő, ha egy adóperes ügyvéd a keresetlevél készítésénél kiszúrja, hogy az adóellenőrzésre vonatkozó megbízólevél szabálytalanul lett kiállítva vagy az adóhatóság ellenőrzési határideje – akár évekkel korábban – lejárt. Jelenleg egy-egy ilyen hiba a közeli elévülés esetén biztos pernyertességet jelent – a jövőben azonban már késő lesz, ha az ilyen hibákat csak a keresetlevél készítésénél veszik észre az adózók.” –állította szembe a régi és az új rendszer működését Séra Gergely a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda menedzsere.

Emellett a szakértői bizonyítás rendje is megváltozik 2018. január elsejétől. A jelenleg fennálló környezetben a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény perben vitatható, perben beszerzett szakvéleménnyel. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során egyre erősebbé vált a magánszakvélemény szerepe.

Az új közigazgatási perrendtartás alapján ez gyökeresen megváltozik, ugyanis a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül majd.

mindössze megkérdőjelezni tudják majd azt. Ilyen körülmények között fontos lesz, hogy "a közigazgatási per előtti szakaszokban a perben álló vállalkozások külső szakértőket vonjanak be, akik segítséget nyújthatnak nekik a perek későbbi megnyerésében. Ezzel várhatóan jelentősen megnő majd az eljárásjogi szaktudás értéke." – mondta el Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere.