Egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve 100 milliárd forint kárt tud okozni, a helyzet megoldása érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara június 1-től visszavonásig tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte Pintér Sándor belügyminisztertől - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerdán az M1-en.
Közölte, ha a belügyminiszter kihirdeti a tartós vízhiányos időszakot, akkor a gazdáknak az öntözéshez használt víz után nem kell kifizetniük az úgynevezett vízkészlet-járulékot. Az öntözés főként a magas hozzáadott értékkel rendelkező kultúráknál fontos, ilyen például a csemege kukorica, a vetőmagok és a rizstermesztés.
Győrffy Balázs példaként említette, hogy Magyarországon egy aszályos évben 6-6,5 millió tonna kukorica terem, amikor azonban az időjárás kedvező, akkor 9 millió tonna is teremhet. A vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésre, de Magyarországon a gazdák jelentős része nem igazán öntözi földjeit, ami az éghajlatváltozás miatt egyre komolyabb gond.
Az MTI beszámolója szerint az aszály méréséhez napi léptékű aszályindexet (NLA) dolgoztak ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A mutatószám egy adott növénytípus tulajdonságait is figyelembe véve, ötfokozatú skálán határozza meg az adott növényi állomány aszálykitettségét.
Az indexet az Országos Meteorológiai Szolgálat számítja ki. A szakemberek rácshálózattal fedték le az ország területét és minden egyes rácspontra vonatkozóan kalkulálják ki a szárazság mértékét. Az aszályindex kiszámításához figyelembe veszik a meteorológiai adatokat, valamint a talaj és az adott növénytípus tulajdonságait (fejlettség, levélfelület). A számításhoz szükséges egyéb paraméterek az időjárás függvényében alakulnak.
A szakemberek folyamatosan meghatározzák az adott rácsponthoz tartozó aktuális talajnedvesség-értékeket négy különböző talajszint mélységében, és kiszámítják a talaj napi potenciális párolgását. A talajmodell által adott értékek mellett az eljárás még az adott napra vonatkozó csapadékmennyiséget és a legmagasabb nappali hőmérsékletet is figyelembe veszi. A számítás során eredményül kapott NLA skála öt fokozatból áll, amely a nincs aszálytól (0) a súlyos aszályig (5) terjed.