Index Vakbarát Hírportál

Több tízezer magyar marad ki az egészségbiztosításból

2017. június 28., szerda 09:48

Nagyjából ötvenezer magyar állampolgár esik el az olyan alapvető szolgáltatásoktól, mint a munkanélküli segély, a gyes vagy a nyugdíj, közel 38 ezer állampolgárnak, köztük több ezer gyereknek pedig nincs egészségbiztosítása csak azért, mert nincs érvényes lakcímkártyája – írja az alapjogok biztosának jelentése alapján a Magyar Nemzet.

Azoknak, akiknek nincs munkaviszonyuk és érvényes lakcímük, azt jelzi a rendszer, ha elmennek orvosi vizsgálatra, hogy nem számítanak belföldinek és nincs társadalombiztosításuk, így hivatalosan nem is lehetne őket ellátni, csak ha fizetnek érte. Székely László, az alapjogok biztosa egy így járt nyugdíjas panasza alapján indított vizsgálatot.

Az ilyen helyzetben lévő emberek többsége bérelt lakásban él, a lakástulajdonosok nagy része viszont nem hajlandó bejelenteni a bérlőit,

attól tartva, hogy úgy nehezebb lenne kitenni őket a lakásból. Pedig az, hogy valaki be van jelentve egy lakásba, semmilyen jogcímet nem teremt arra, hogy a bejelentett ember ott is lakjon, úgyhogy a bérbeadók egy félreértés miatt teremtenek olyan helyzetet, amely miatt tízezrek esnek el az alapvető ellátásoktól.

Az ombudsman kereste az ügyben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a korábbi OÉP), amelynek vezetői szerint 2013-ban 49 181 magyar állampolgár nem minősült belföldinek, mert nem volt bejelentett lakcíme. Közülük

Vagyis az egészségbiztosítási rendszerből a lakcím hiánya miatt 37,75 ezer magyar köztük több ezer gyerek esik ki.

A kormány egy nemrég megjelent határozattervezet szerint úgy orvosolná a helyzetet, hogy a be nem jelentetteknek települési szintű lakcímkártyát kellene adni – olyat, mint amilyet például a hajléktalan emberek is kiválthatnak, a gyermekjóléti szolgálatokat pedig köteleznék arra, hogy figyeljék, ha egy gyereknek megszűnik a bejelentett lakcíme. Ez viszont Székely László biztos és az ügyben már régóta kampányoló A Város Mindenkié szervezet miatt is aggályos. A települési szintű lakcímkártya ugyanis stigmának számít, nagy a diszkrimináció az ilyet felmutatókkal szemben, az esetleges gyerekelvételtől tartva pedig az ilyen problémával küzdő családok még kevésbé kérnének segítséget. 

Székely László arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy fontolja meg a belföldiség fogalmának módosítását,

hogy így meg lehessen oldani ezt a nagyjából 50 ezer magyart érintő problémát. A Város Mindenkié szerint pedig kötelezni kellene a járási hivatalokat, hogy a hatályos törvénynek megfelelően, a bérlők a szállásadó hozzájárulása nélkül is tudják jelenteni a lakcímüket, ha van érvényes,ügyvéd által ellenjegyzett bérleti szerződésük és két tanújuk.

Rovatok