Míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka, az ő gyarapodásuk pedig a szegényebbek kárára valósult meg, a középosztály helyzete pedig, a kormány állításaival ellentétben, nem nagyon változott az elmúlt hat évben - írja az Eurostat adatai alapján készült friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az adatok szerint a legszegényebb tizedbe tartozók bukták a legtöbbet a Fidesz kormányzása alatt: az ő jövedelmük 2010-ben az összjövedelem 4,2 százalékát érte el, 2016-ban viszont ez az arány már csak 3,3 százalék, a csökkenés 2010 óta szinte folyamatos. Pedig 2006 és 2010 között a legszegényebbeknek jutó jövedelem aránya 2,6 százalékról nőtt 4,2 százalékra, ami a GKI szerint"az akkori kormányok szegényeket mostaninál sokkal inkább segítő szociál- és adópolitikájának" köszönhető.
A társadalom szegényebb, de nem legszegényebb része, a jövedelemeloszlás 2-5. tizede (közel 4 millió fő) szintén egyre többet kapott a közösből 2006 és 2010 között, a részarányuk ezalatt az idő alatt 25,8 százalékról 29,2 százalékra emelkedett, majd mára folyamatos csökkenéssel 27,7 százalékra esett vissza, vagyis 2010 után ők is a vesztesek közé kerültek. Eközben a 3 millió főt magába foglaló, középosztálynak tekinthető 6-8. jövedelmi decilis részaránya kicsit ingadozott, de alapvetően nem sokat változott. 2006-ban az összes jövedelem 30,4 százaléka jutott hozzájuk, ez 2010-re 32,2 százalékra nőtt, 2016-ban pedig 32,3 százalékon áll. Így a GKI szerint
az a hangzatos érvelés, miszerint a Kormány megerősítette a középosztályt, a számok nyelvén hamisnak tűnik.
A középosztály átlagos havi jövedelme 2006-tól 2010-ig 102,5 ezer forintról 98,9 ezer forintra csökkent, majd 2013-ban kezdett növekedni, 2016-ra pedig nagyjából 114 ezer forintot ért el. A jövedelem maga tehát nőtt, viszont aránya az összjövedelemből nem változott.
Ami a jövedelmi egyenlőtlenségeket illeti, a legvagyonosabb egymillió fő jövedelme 2006-ban 7,5-ször annyi volt, mint a legszegényebbek egymillióé, ez az arány 2010-re 4,3-szeresre csökkent, majd azóta 5,4 százalékosra nőtt. A GKI elemzése szerint a társadalmi leszakadás és az egyenlőtlenségek növekedése elsősorban a kormányzati intézkedések következménye, az adórendszer és a szociálpolitika változása ugyanis fölfele történő jövedelem-újraelosztást valósít meg, a szegényebbek felől a gazdagok felé. Ebben a legnagyobb szerepe az egykulcsos adónak volt, de közrejátszik még a munkanélküli segély megvágása vagy a minimálbér alatt fizető közmunkarendszer kiszélesítése is.
Ezen átmenetileg valamennyit javítani fog a minimálbér emelése 2017-ben és 2018-ban, de a GKI egyéb vizsgálatai arra mutatnak rá, hogy ez a nettó jövedelmekre a vártnál kisebb hatást gyakorol majd, így ha a gazdaságpolitika egyéb elemei nem változnak, akkor a béremelés csak átmenetileg mérsékli a társadalom szétszakadását.