Az volt az állami szerencsejáték monopólium stratégiája, hogy miután a nyerőgépek bevételeit átterelték a szerencsés magyar kaszinótulajdonosokhoz, a függők és egyéb érintettek inkább vegyenek sorsjegyet akkor helyette. Próbálkoztak is jobban a kocsmákba vinni ezeket. Majd elég láthatóan megemelték a sorsjegyek árát.

Ez kis részben sikerülhetett is, ugyanis tavaly 77 milliárdot adtak a magyarok így a Szerencsejáték Zrt.-nek, írja a Világgazdaság. Az állami cég egyébként az eredményének jó részét aztán önkényesen, teljesen nem különösebben átlátható elvek alapján költheti el.

Ez a sorsjegyes árbevétel az állam számára nemvolt jó üzlet, ugyanis a játékgépek bevételeinek átirányításán nagyjából 20 milliárd forintot bukhattunk évente csak a játékadóból. A nyerőgépek a teljes játékadó nagyjából felét adták, amíg működhettek kaszinón kívül is, a sorsjegyekről annyit tudtunk meg, hogy Szerencsejáték Zrt. árbevételnek is csak az ötödét.

Mindenesetre a monopólium nagyon bizakodó, ugyanis hat év alatt csaknem megduplázták azt, hogy átlagosan mennyiért vesz sorsjegyet a magyar. 2010-ben 256 forintot adtak ki átlagosan egy sorsjegyre, addig tavaly már 475 forintot. A monopólium szerint emögött nem csak az áremelések állnak, hanem egyre többen költenek drágább, 500-1000 forintos sorjegyekre is.

Jelenleg 16-féle sorsjegyet árulnak nálunk, külön van asztrológia vagy karácsonyi specialitás. Utóbbi az igazán népszerű nálunk, karácsonykor extra sok sorsjegyet adnak el, ennek megfelelően ősszel és télen van igazán szezonja az ilyen típusú gyors meggazdagodásban való reménykedésnek. A rendszeresen sorsjegyezők körében a nők és a 18–29 év közöttiek vannak többségben a cég szerint, a legnépszerűbb az 1995 óta futó Black Jack nevű termék.