Nem volt szabályszerű a Magyar Nemzeti Bank szanálási tervezése – állapította meg az Állami Számvevőszék a jegybank 2015-ös gazdálkodását vizsgáló jelentésében.
A jelentésben külön vizsgálták az MKB szanálását is, amelyet viszont szabályszerűnek találtak. Mint ismert, a MNB, miután az állam rábízta a nagyon sok előnytelen hitellel bíró MKB-t, szanálta a bankot, rendbe szedte sorait, megszabadította a rossz hiteleitől, az élére ültette Balog Ádám MNB-alelnököt, majd kétes hátterű alapoknak privatizálta, hogy aztán előbb Balog Ádám bankvezér mellett Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás vásároljon tulajdont a bankban, majd az MKB 49 százaléka Mészáros Lőrinc tulajdonába kerüljön.
Az ÁSZ szerint maga a szanálás elrendelése és a szanálási intézkedések megfeleltek a jogszabályi előírásoknak, a tervezéssel kapcsolatos tevékenység viszont nem. Az ÁSZ amúgy az MNB többi tevékenységét szabályosnak találta. A vizsgálat nem terjedt ki az jegybanki alapítványok gazdálkodására.
Cikkünk megjelenése után kitették a teljes jelentést, és jelentkezett az ÁSZ és az MNB is, hogy jelezzék, nem konkrétan az MKB szanálásának megtervezésével volt gond, mint ahogyan azt cikkünk korábbi verziójában írtuk, hanem azzal, hogy az MNB általános szanálási tervezése nem volt szabályszerű.
Ahogyan az MNB írta, ők szanálhatósági szempontból rendszeresen áttekintik a Magyarországon működő hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, és szanálási tervet készítenek minden olyan intézményre vonatkozóan, amely tekintetében ezt a szanálási törvény előírja. Ezen felül, amennyiben valamely problémás intézmény esetében beállnak a szanálási feltételek, az MNB szanálási eljárást folytat le, ahogyan ezt az MKB esetében tette.
A szanálási tervezés tehát minden, alapvetően jól működő pénzügyi intézményre kiterjed, míg a szanálási eljárás egy egyedi, válságmegelőző eszköz. Az ÁSZ-nak valójában az elsővel volt most baja, és nem specifikusan az MKB-s szanálás megtervezésével. Sőt, ott megállapította, hogy rendben zajlott az előkészítés.