Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén majdnem 7,6 milliárd ember élt a Földön, vagyis az 1950-es 2,5 milliárdos népességhez képest napjainkra a háromszorosára gyarapodott a bolygó lakossága - ez olvasható a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tanulmányában. A trend a világszervezet szerint lassuló ütemben, de a tovább folytatódik, vagyis a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9,8 milliárdra nő, és 2100-ben pedig már 11 milliárd fölé emelkedik. A világ különböző részein persze eltérő arányban növekedett a népesség:
A trend valahogy így folytatódik majd az előrejelzések szerint: a leggyorsabban Afrika népessége növekszik majd, amely egyre nagyobb részt tesz majd ki a világ népességéből, míg Ázsia aránya visszaesik, míg Észak- és Dél-Amerika, valamint Európa aránya pedig enyhén visszaesik vagy stagnál. (Mindezt a KSH interaktív grafikonján még pontosabban megnézheti).
Az Európai Unió 28 tagországában jelenleg 510,3 millió ember él, 104 millió fővel vagyis 20 százalékkal többen, mint 50 évvel ezelőtt. Az Eurostat prognózisa szerint az unió népessége a 21. század közepéig – lassú ütemben – folyamatosan növekszik, 2045-ben eléri maximumát, 529,1 millió főt. Ezután lassan csökkenni kezd majd, majd stagnálásba megy át, 2080-ra az unió lakossága 518,8 millió főre mérséklődik.
Az EU-ban az elmúlt 10 évben Luxemburg, Svédország és Málta népessége nőtt a leggyorsabban a bevándorlás miatt, míg Horvátország, Lettország és Litvánia népessége drasztikusan csökkent. Magyarország a népességének 3,4 százalékát vesztette el ez alatt az idő alatt, vagyis 32 ezer fővel csökkent. Ez viszont nagyrészt a a természetes szaporulat csökkenésének, nem az elvándorlásnak tudható be, sőt, a bevándorlásnak (feltételezhetően a határon túli magyarok átköltözésének) amúgy nyertese Magyarország ebből a szempontból.