Az ország, ami feltalálta a papírpénzt, most egyre kevésbé igényli azt. Kínában, ahol az alternatív internet a Facebook és a Google hiányában teljesen külön utakon fejlődött, különböző mobilos applikációk, online pénztárcák vették át alig pár év alatt a készpénz helyét, írja a New York Times.
Ha egy sanghaji vagy pekingi étteremben rendel az ember, a készpénz és a bankkártya már bent sincs az alapból felajánlott fizetési opciókban: a pincér nagy valószínűséggel azt fogja megkérdezni, hogy WeChattel vagy AliPayjel akarunk-e fizetni. A bolti sorokban egyre többen keresik elő telefonjukon a megfelelő QR-kódot, mint pénztárcájukból a kártyát vagy a papírpénzt. Akadnak olyan utcai zenészek is, akik a kalapozás helyett saját QR-kód-leolvasójuk mellett húzzák a nótát.
Mik is ezek a nyugati fülnek teljesen idegenül hangzó applikációk? Olyan online felületekre kell gondolni, amelyeket minden felár nélkül össze tud kötni a felhasználó a bankfiókjával, és telefonjáról egy szimpla kód leolvasásával tud fizetni velük. A felületeket bevezető cégek a népszerű nyugati szociális felületek kiiktatásakor keletkezett űrt töltötték ki: a WeChat a Facebook Messenger és a WhatsApp helyett lett az ország legnépszerűbb chatalkalmazása, az AliBaba pedig olyan oldalakat üzemeltet, mint a kb. a Twitternek megfelelő Weibo, a YouTube-klón YouKu, vagy a kínai eBay, a TaoBao.
Ezek a szolgáltatások megjelenésükkor még nagyjából pontosan tükrözték nyugati megfelelőjüket, azóta azonban teljesen más irányokba kezdtek el fejlődni: ennek az egyik legjellegzetesebb manifesztációja az elektronikus fizetési platformok megjelenése.
Az alternatíva nagyon gyorsan lett nagyon népszerű a folyamatosan urbanizálódó országban: a Bloomberg szerint tavaly 5,5 billió dollárnyi (1,46 trillió forintnyi) tranzakció történt QR-kódos fizetéssel, illetve a WeChat részesedése a mobiltranzakciós piacon alig négy év alatt ugrott 3,3 százalékról 40 százalékra.
A radikális változásokat amúgy nem túlságosan kedvelő kínai államnak sincs ellenére az egyre népszerűbb e-fizetős rendszer, sőt: a központi bank jelenleg éppen saját digitális pénznemének kidolgozásán munkálkodik, ami a WeChat én az AliPay módszeréhez hasonlóan QR-kódos rendszerrel, teljesen online működne.
Az állami szinten is várható változás, valamint az e-pénztárcák rendszerének népszerűsége miatt az olyan bankkártya-kibocsátók, mint a Visa és a MasterCard, valamint az Apple hasonló elektronikus fizetőrendszere, az Apple Pay nem érzik túl jól magukat az országban. Az online pénztárcákhoz ugyanis nem szükséges bankkártyával rendelkezni, azok közvetlenül köthetőek a bankfiókhoz. Az Apple egyébként már láthatóan pánikol a trend miatt: a cég őrült módjára kezdte népszerűsíteni a saját, bankkártyafüggő online fizetős rendszerét, drasztikusan nőtt a weboldalukon található kedvezmények száma, egyes szolgáltatásaikat Kínán belül akár féláron is meg lehet szerezni.
Mások inkább beszállnának az e-fizetés bizniszébe, és olyan helyeken népszerűsítenék a rendszert, ahova eddig még nem ért el. Tavaly a MasterCard Afrikában bevezette saját QR-kódos rendszerét az ottani fejlődő országok alkalmazkodási potenciáljában bízva. Nem lőttek mellé: a szolgáltatáshoz azóta már százezer nigériai kereskedő csatlakozott. Az indiai és a thaiföldi kormányok hasonló szolgáltatásokon dolgoznak saját országaikban, míg a Visa, a MasterCard és a kínai állam által finanszírozott China UnionPay közösen juttatnák ki a globális piacra a rendszert EMVCo nevű konzorciumuk segítségével.
A rendszer globalizálása Kínának is jól jönne: habár házon belül nagyon jól működik az elektronikus fizetés, a külvilággal való pénzügyi kapcsolatot valóban meg tudja nehezíteni. Az még csak a kisebb probléma, hogy az országba látogató turisták egyre nehezebben tudnak eligazodni az ottani fizetésben, vagy hogy a külföldről Kínába települőknek egyre bonyolultabb bankszámlát nyitni az országban, és nehezükre esik az átállás, de az itteni piacon működni vágyó vállalkozások számára is állíthat akadályokat.
Az ilyen cégeknek ugyanis vagy teljesen integrálniuk kell rendszerükbe az AliBaba és a Tencent csatornáit, vagy azt kockáztatják, hogy jelentősen leesik a forgalmuk az országban. Ehhez hasonlóan, ha az e-fizetésre felépített kínai cégek külföldre mennének, akkor az ott még mindig népszerűbb hitelkártyás és készpénzes rendszerhez kell alkalmazkodniuk.
Borítókép: Johannes Eisele / AFP.