Elérte a csúcsát a Közép-Kelet-Európából Nyugat-Európába tartó munkaerővándorlás, mostantól inkább ellenkező irányú mozgásra lehet számítani, vagyis a kivándoroltak egy része hazatérhet – írja elemzésében a Colliers International tanácsadócég. 

A Colliers szerint a munkaerőbumerángot az indíthatja be, hogy a nyugaton dolgozók a magasabb jövedelem és fejlettebb gazdasági környezet miatt mentek el, de az utóbbi időben Közép-Kelet-Európa gazdasági folyamatai abba az irányba mutatnak, hogy egyre többeknek érheti meg visszaköltözni. A tanulmányban az érzelmi és családi kötelékek mellett a gyorsabb növekedést, az alacsonyabb adókat és munkanélküliséget, valamint az olcsóbb megélhetést és az emelkedő béreket (csak a minimálbér 7-15 százalékkal nőtt idén a vizsgált hat országban) nevezik meg vonzó tényezőkként.

Ugyanakkor azt is megjegyzik, továbbra is fennállnak olyan taszító jelenségek Közép-Kelet-Európában, mint a korrupció, az intézmények gyengesége és a politikai instabilitás. Hogy kinél milyen súllyal esnek a latba az egyes körülmények, az már egyéni döntés kérdése, mindenesetre elsősorban a gazdasági faktorok alapján a Colliers elemzői úgy vélik, felértünk az elvándorlási görbe csúcsára, ami ha igaz, jó hír lehet a munkaerőhiánytól szenvedő magyar gazdaságnak. 

A tanulmány legérdekesebb ábrái a jelenlegi helyzetről:

1.  A magyar népesség 4,4 százaléka él Nyugat-Európában 

2. Országonként nagyon változó, melyik a legvonzóbb célország

3. Magyarországon látják a cégek a legsúlyosabb növekedési korlátnak a munkaerőhiányt

4. Itthon kedvező az adórendszer a jól keresőknek, viszont életminőségben le vagyunk maradva