Furcsa feladatot kapott a Magyar Posta a kormánytól, amivel sikerült magára haragítani minden étel- és italautomata üzemeltető céget. Több áfa volt a cél, kevesebb és drágább automatás csoki lehet az eredmény.
Ha egy jelzőt kellene találnunk arra, hogy milyen a magyar állam viszonya azokkal a cégekkel, amelyeknek a működését szabályozza, valószínűleg nem az együttműködő vagy a megértő lenne a megfelelő kifejezés.
Sőt, ahogy azt már több, egész piacokat átformáló, cégek profitját befolyásoló döntéseknél is láthattuk (hogy a CEU-törvényről már ne is beszéljünk), a kormány leginkább egy kicsit bal lábbal fölkelt adósságbehajtó empatikus képességével áll hozzá a piacszabályozáshoz, letéve egy „javaslatot” az asztalra, amit vagy el lehet fogadni, vagy el lehet menni. Nagyjából ez a filozófia hajtja most a kormány adórendszer kifehérítését szolgáló hadjáratának újabb állomását, amelynek, úgy néz ki,
A kormány gyakorlatilag mindent őrült nagy sikernek állít be, amit csinál, viszont vannak olyan lépések, amelyek tényleg mindenképpen sikernek számítanak. Az egyik ilyen pedig az áfacsalás visszaszorítása, még ha nem is ment teljesen zökkenőmentesen az, hogy a boltok kasszáit összekössék a NAV-val.
A sikeren felbuzdulva viszont a kormány folytatná is a magyarok fogyasztásának teljesen átláthatóvá tételét, egyrészt azzal, hogy nemrég a taxisoknak, fodrászoknak és más szolgáltatásokat nyújtóknak is kötelező lett online pénztárgépet szerezniük, másrészt az ital- és ételautomatákat is bekötnék a NAV-hoz.
Mindezt viszont úgy sikerült összehozni, hogy az automatákat kihelyező és üzemeltető cégek most éppen azon aggódnak, hogy vajon le kell-e majd húzniuk a rolót, vagy sem.
Pedig kezdetben még örültek az automatások, hogy a kormány foglalkozik az iparággal, mert az étel- és italautomatákat üzemeltető cégeket összefogó Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség (MIÁSZ) már vagy tíz éve lobbizik, hogy a kormány tegyen valamit az automatákat feketén kihelyező, ügyeskedő cégekkel, és szabályozza a piacot. Abban viszont nem volt köszönet, ahogy a kormány elkezdett foglalkozni a kérdéssel.
Arról már évek óta szó volt, hogy az automatákat is bekötné a NAV-hoz a Nemzetgazdasági Minisztérium, rendeletbe viszont majdnem napra pontosan egy éve foglalták mindezt, amelynek a véleményezésére a szakma másfél napot kapott. Nem nagy meglepetés, hogy az érintetteknek annyira nem tetszett, amit láttak, sőt, a kormány rendeletét a MIÁSZ vezetője, Szöllősi Balázs egyszerűen gyászjelentésnek nevezte. A rendelet azt mondta ki, hogy
Az automatás cégek már akkor is úgy voltak vele, hogy nemes a kormány szándéka, de ez a szabályozás csak azokat a problémákat nem oldja meg, amelyek miatt a cégek először a kormányhoz fordultak, vagyis azt, hogy úgy tisztítsa a piacot, hogy közben nem kerül egy vagyonba az adót eddig is fizető cégeknek. Pedig ekkor még nem is lehetett tudni, hogy mennyibe kerül majd ez az egész.
Az NGM később rendeletben szabályozta, hogy a felügyeleti szolgáltató legfeljebb 5000 forintot kérhet el havonta a szolgáltatásaiért automatánként. A cégek erre jelezték, hogy mivel havonta átlagosan 10 000 forint haszon van egy gépen, ezért teljesen elképzelhetetlen, hogy ennek a felét odaadják egy olyan szolgáltatásért, amiért ők nem kapnak semmit. Ráadásul a boltoknak az online kasszák után havonta csak 1500 forint felügyeleti díjat kell fizetniük, pedig egy közért havonta azért nagyobb forgalmat bonyolít, mint egy kólaautomata.
Az NGM viszont állítólag azzal nyugtatta a cégeket, hogy nem kell aggódni, ez csak egy maximumérték, és amúgy is, több felügyeleti szolgáltató lesz, akik versengenek majd egymással, úgyhogy biztos egymást alul licitálva próbálják majd túlszárnyalni egymást a piacon. A piaci forrásaink szerint már volt is több jelentkező a felügyeleti szolgáltatói posztra, amelyekkel a cégek már azóta kapcsolatban álltak, hogy először felmerült, hogy az automatákat is be fogják kötni a NAV-hoz. A cégek már tesztelték is a szolgáltatók adattovábbító gépeit, már csak arra vártak, hogy ezek a szolgáltatójelöltek engedélyt kapjanak az államtól.
Június 30-án, pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány egy felügyeleti szolgáltatót jelölt ki, a Magyar Postát, amellyel a cégeknek egy hónapon belül, július 31-ig szerződést is kellene kötniük. Hogy miért pont a Postát találta meg ezzel a feladattal az NGM. A döntés eléggé meglepte a piaci szereplőket, akik nem igazán tudják, hogy a Posta egyáltalán felkészült-e erre a feladatra. Állítólag amúgy a Posta dolgozóit is meglepte a dolog, úgy tudjuk, hogy a középvezetők június 29-én még nem tudták, hogy egy hónap múlva ekkora feladatot kapnak.
Mindenesetre a kérdésünkre, hogy mi teszi alkalmassá a Postát arra, hogy az automaták NAV-val való összeköttetését felügyelje, a következő választ kaptuk: „A Magyar Posta országos hálózatában több mint 2000 helyszínen több mint 100.000 informatikai eszközt és több 100 alkalmazást üzemeltet. A hálózatnak köszönhetően megfelelő színvonalon tudja ellátni az Automata Felügyeleti Egységek üzemeltetését, valamint szervizelését is, mivel a Társaságnál nemcsak az infrastrukturális feltételek adottak, hanem az informatikai háttér és az országos szervizhálózat is biztosított.”
Más szolgáltató pedig valószínűleg nem lesz, ugyanis úgy alakította ki a mostani konstrukciót az állam, hogy új szolgáltatóknak nem lesz érdekük belépni, az automaták üzemeltetőinek pedig nem lenne érdekük váltani. Ha mondjuk egy másik cég is megkapná a jogosítványokat a kormánytól, a cégeknek most akkor is a Postával kellene szerződniük, ha pedig ezt egy éven belül fel akarnák bontani, két év kötbért, vagyis több százmillió forintot kellene fizetniük. Ráadásul az adatátvivő készülékekre elköltött tízmilliókat is kidobnák az ablakon, mert egy másik szolgáltatóhoz nem vihetnék át a Posta által beszerelt gépeket. Úgyhogy úgy tűnik, marad a monopólium.
A Postán kívül egy cég érdekelt még az automata bizniszben, a Hunguard kft., amely az automaták auditálásának feladatát nyerte el a kormánytól. Ez a cég Rogán Antal miniszter feltaláló társainak, Csík Balázsnak és Lengyel Csabának a tulajdonában van, az elmúlt években pedig sokszorosára duzzasztotta a bevételeit állami megbízásokkal.
Egyedüliként auditálhatta például a közműcégek számlázási rendszerét. Ezt a feladatot egy olyan közbeszerzésen nyerte el a cég, amelyet mintha rá írtak volna ki, és hasonlóan került az automaták ellenőrzésének feladatához is. A Hunguard ráadásul az állami megbízásokon keresett tetemes bevételének egy részét egy máltai offshore cégbe mentette, igaz, ez a cég már kiszállt a Hunguardból, így az már csak Rogán ismerőseinek tulajdonában van.
Viszont ha már megkapták a feladatot, akkor el is végzik, a múlt héten pedig a piac elé is tárták a szerződési feltételeiket. Ebben pedig az szerepel, hogy
Magát az automatafelügyeleti egységet amúgy 98 ezer forint beszerelni a gépekbe, de annyit azért már sikerült elérnie a MIÁSZ-nak a kormánynál, hogy a beszerelésre adjon támogatást, lehet is pályázni 120 ezer forintra, amit EU-s forrásból áll a kormány. Erre a kormány nagyon büszke is, ki is adták közleményben, hogy támogatják az automatás cégeket. Igaz, egy cég maximum 200 ezer euró, vagyis kicsit több mint 60 millió forint támogatásra pályázhat, ami nagyjából 500 automatára elég. Ehhez képest a piacon több olyan cég is van, amely 3-4 ezer automatát üzemeltet, így a többibe saját költségen szerelhetik be a kütyüket. Amelyeket még amúgy egy cég se látott vagy tesztelt.
Azt viszont a piac szereplői elfogadhatatlannak tartják, hogy a Posta fogta az NGM rendeletében maximálisan kiszabható összeget, és kijelentette, hogy ennyiért vállalja a feladatot, és kész. A múlt héten tárgyaltak is a szakmai szövetség képviselői a Postával, amely Szöllősi Balázs szerint valamennyire rugalmasnak bizonyult, több ponton hajlandó volt változtatni a szerződési feltételeken, az 5000 forintos díjjal kapcsolatban viszont hajthatatlan volt. A Posta a díj összegével kapcsolatos kérdésünkre azt írta, hogy „a jogszabályi keretek egyébként több mint egy éve ismertek voltak a piaci szereplők számára”.
Pedig a cégek szerint egyszerűen elképzelhetetlen, hogy kifizessenek havonta ennyi pénzt. Ilyen díj mellett a szakma szerint egyszerűen nem lehet gazdaságosan üzemeltetni a gépeket, így egy ilyen díjnak az lenne az eredménye, hogy több cég egyszerűen felhagyna az automaták üzemeltetésével, vagyis több ezer gép kerülne ki az irodákból, aluljárókból, iskolákból.
A két piacvezető cég, az úgy 4000 automatát üzemeltető Coca-Cola például jelezte is, hogy otthagyja a piacot, ha nem lehet lejjebb alkudni a felügyeleti díjat, a közel 3000 géppel a második helyen álló Cafe+Co pedig azt nyilatkozata az Indexnek, hogy várhatóan több száz gépet fognak kivonni a forgalomból. Ez a bejelentés annyira nem is lepné meg a Postát, az állami cég ugyanis úgy számol, hogy
A NAV nyilvántartása szerint 37 ezer étel- és italautomata van az országban, ebből úgy 31 ezer aktív, a piacot ismerő forrásaink szerint azért ennél több, úgy 40-45 ezer automata van összesen a piacon. A Posta viszont úgy számolt, hogy ha 25 ezer automatára tud szerződést kötni 5000 forintért, akkor már a pénzénél van. Hogy miért számoltak alapból kevesebb géppel, hogy arra számítanak-e a postánál, hogy lesz, aki kivonul a piacról, azt nem tudni. A Posta az ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt, hogy a MIÁSZ és az NGM korábbi egyeztetései alapján becsülték meg, hogy mennyi automatával érdemes számolniuk és mennyi fog műszaki okokból vagy „az üzletág fehérítése” miatt lemorzsolódni. Piaci forrásaink szerint viszont több gép is eltűnhet, mint amennyivel a Posta számol, akár az egyharmadával is zsugorodhat a piac.
Hogy mi lesz, amikor lejár a július 31-i határidő, azt nem tudni, a szakmai szövetség még reménykedik, hogy addig jobb belátásra lehet bírni a Postát, vagy ha ebben valójában nem az állami cég dönt, akkor a kormányt. Szöllősi szerint előbb vagy utóbb az állam is rá fog jönni, hogy nem jó senkinek, ha ennyi pénzt elkér a kormány, mindenki jobban járna, ha több cégtől szednének be kevesebb pénzt. A cél csak az, hogy erről azelőtt győzze meg a piac, mielőtt az teljesen széthullik.
A MIÁSZ azt tartaná elfogadhatónak, ha maximum 1500 forint lenne a felügyeleti díj. Ezen felül még lehet, hogy hajlandóak lennének a cégek fizetni a felügyeleti szolgáltatónak, de azért már valamilyen szolgáltatást is szeretnének azon felül, hogy valaki továbbítja az automaták adatait a NAV-nak. Ha például real time fogyasztási adatokat kaphatnának minden hónapban, az megérne mondjuk még úgy 3500 forintot a cégeknek. A semmiért viszont nem akarnak havi 5000-et fizetni.
(Borítókép: AFP/Mandel Ngan)