Nagyon érdekes megoldást talált ki a fehérorosz kormány arra, hogy mit kellene kezdeni a 31 éve történt csernobili atomkatasztrófa során sugárszennyezést kapott és azóta is sugárzó erdőkkel: 

Minderről a European Radio for Belarus nevű, varsói központú független rádió közölt egy hosszú riportot. A rádió riporterei a poleszjei állami radioökológiai védett övezetben jártak, ami egy erdős terület közvetlenül a csernobili lezárt zóna mellett, a határ fehérorosz oldalán (a csernobili lezárt zónában készült riportunkat itt olvashatják). Ennek a területnek egy részén most az állam hivatalosan is engedélyt adott, hogy kísérleti jelleggel gazdasági hasznosításra is kitermeljenek fát. 

Hogy ez mennyire oké, arról megoszlanak a vélemények. A helyi erdészek szerint az erdő bizonyos részein csak a normál sugárzás kétszerese mérhető a fákban, úgyhogy nyugodtan feldolgozható. Az állami erdő területén dolgozó tudósok és sugárvédelmi szakemberek szerint viszont a fából származó hamu 80 százaléka annyira sugárzik, hogy speciális radioaktív hulladéktározókba kellene szállítani. A riport készítésekor például egy kupac hamuban a normális sugárzás ötszörösét mérték. Ennek ellenére a Euroradio szerint a tudósokat gyakorlatilag megkérték, hogy igazolják, biztonságos az erdő feldolgozása.

A kísérleti gazdaság vezetésével megbízott Mikalaj Varanyetszkij viszont nagyon örül, hogy végre üzletelni lehet a fákkal, és azt nyilatkozta a rádiónak, hogy a német és litván vásárlókat elhozták Poleszjébe, hogy körülnézzenek, és nagyon elégedettek voltak azzal, amit láttak. Varanyetszkijről, aki a védett övezet egyik első vezetője volt, amúgy annyit azért megemlít a riport, hogy évekkel ezelőtt kirúgták az állami erdészetből, mert illegális helikopteres vadászatokat szervezett gazdag vendégeknek a sugárszennyezett erdőbe. Bírósági ügy is csak azért nem lett az egészből, mert Varanyetszkij anno önkéntesként dolgozott a csernobili romeltakarításban, és így amnesztiát kapott. Most pedig, 14 évvel később visszahívták, hogy menedzselje a sugárzó erdők eladását.

A riport szerint nem kell ahhoz semmilyen növényegészségügyi tanúsítványt kiállítani, hogy a Európai Unióba tűzifát exportáljanak Fehéroroszországból, míg például Ukrajnába, Oroszországba vagy Kínába kötelezően kell ilyen. Persze az európai vásárló kérhet igazolást a fa eredetéről és egészségéről, de ez nem kötelező. De még ha kér is a vevő valamilyen igazolást, azt valójában az erdészet, vagyis az eladó állítja ki, Fehéroroszországban nincs egységes, központi igazolás, így kérdés, hogy az ilyen papír mennyire megbízható.

A rádió litván forrásai szerint már jutott is oda a sugárszennyezett fákból, aminek nem örülnek annyira, mint ahogy a poleszjei fakupecek állítják. A litván sugárvédelmi központ vezetője szerint a fehérorosz import fák hamujában mutattak már ki annyi céziumot, hogy azt gyakorlatilag radioaktív hulladéknak kellett volna tekinteni. Pedig a litván határon mérik a Fehéroroszországból érkező faszállítmányok cézium-szintjét, és gyakran fordítanak is vissza teljes kamionokat. A szennyezett fa így is bekerül, Litvániából pedig helyi cégek gyakran tovább exportálják a fát tüzelőként vagy építőanyagként más európai országokba, így az szinte bárhová eljuthat az unión belül.