Index Vakbarát Hírportál

A hülye magyarok nem bírják felfogni, hogy nem vásárolhatnak a Tescóban?

2017. augusztus 15., kedd 15:56

A legújabb Magyar Közlönyben megjelent egy húszpontos akcióterv a kormánytól arra vonatkozóan, hogy „fejlesszék a vásárlók tudatosságát”, javítsák a „minőséget” és a „hatósági ellenőrzések szintjét”.  

Ebben először adminisztratív minőségi kívánalmak vannak, meglehetősen kevés konkrét elvárással: nagyjából annyi az ötlet, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) vizsgáljon és csináljon dolgokat, ha lehet. De nem is ez a lényeg, mert erre egy fityinget sem ad a kormány. 

Szemlélet kell csak, ami eddig rossz volt

Annál érdekesebb ugyanakkor, hogy mire ad rengeteg pénzt:

a hagyományos termékek megismertetésére, különösen a gyermekek és a nyugdíjasok számára.

A következő pontban megismerünk egy fő élelmiszer-biztonsági kockázatot: az élelmiszerláncban van ez. Pontosabban Orbán utasítja az FM-et, hogy

az élelmiszerláncban bekövetkező, az élelmiszerlánc-biztonságra visszavezethető események csökkentése érdekében hozzon létre új programot, amely közérthető formában felhívja a vásárlók figyelmét az élelmiszerláncban jelen lévő kockázatokra.

Azonnal megtudjuk azt is, hogy a kormány a gyerekek szemléletére menne rá elsősorban. Ugyanis az FM-nek tananyagot is kell készíttetni élelmiszerbiztonsági veszélyekről, méghozzá a „játszva tanulás” elvén nyugvót. Mindehhez jó tudni, hogy a kormány kiemelt élelmiszerlánc-biztonsági törekvései egész évben elsősorban a nagy kiskereskedelmi láncok lehetőség szerinti megszívatásáról szóltak. Még a különadójukat is élelemiszerlánc-felügyeleti díjnak csomagolták be.

A gyümölcsök-zöldségek kapcsán is tévedésben élnek a magyarok, itt is átformálnák állami pénzből a gondolkodásunkat, például „A tökéletlen is lehet tökéletes” fantázianevű programmal, a „helyes fogyasztói elvárások” érdekében. Nem tudni, hogy ez azonos-e az ugyanolyan nevű, a Tescóban már pont létező programmal, mivel ezt a FM-nek kell kidolgoznia még.

A vendéglátóknak is felelősebben kéne beszerezniük az alapanyagokat, bár azt itt nem jelölik ki, hogy pontosan hogyan vagy mit rontanak el. Talán majd a rájuk célzott „Ételt csak okosan” programból kiderül. 

Ezenkívül jön a Kiváló Magyar Élelmiszer QR-kód, amihez egy elektronikus tudástárat is kidolgoznak. A fentiekre nagy vonalakban 700 milliót szán két év alatt az ország. Lázár pedig azt a feladatot kapta, hogy nézze meg, hogyan lehet a minősítési programokra EU-s pénzt elkönyvelni. 

Maga az ellenőrzés senkit nem érdekel

A hangsúlyokat jelezheti: a kormány arra utasította az FM-et, hogy fejlessze a Nébih informatikai rendszerét, és vegyen fel további embereket az intézménybe. Csak erre sajnos már nem szántunk pluszpénzt, pedig ez a legfontosabb élelmiszerbiztonsági szervünk,

az egész program komolysága kétségbevonható, ha pont ez a legkevésbé fontos.

Nagyon érdekes ugyanis bármilyen kommunikációs kampány, de tényleges ellenőrzés nélkül a hajunkra kenhetjük a QR-kódjainkat tananyagostul.

A kiskereskedelmi multik egyébként eddig is a kormány pofozógépeinek számítottak, gyakorlatilag félévente talál ki vagy kampányt vagy büntetőadókat vagy mindkettőt az állam. Jó eséllyel azért is, mert a nagyobb láncok nem tudják innét elvinni a tevékenységüket, és hosszú távra fektettek be. Nem tudni, hogy miért ne tudnánk kiválasztani magunknak a megfelelő ételeket, de mostanában az efféle kormányszintű törekvések igazából csak arról szóltak, hogy ugyanazt bátran megvehetjük, csak tegyük inkább máshol.  

A külföldiek elleni harc eredményeit jelzi, hogy járulékos kárként nemrég véletlenül sikerült kinyírni a CBA egyik legfőbb bástyáját is, a Tesco viszont továbbra is él és virul. Ők egyébként legutóbb túl olcsón adták a dinnyét, és a hatóságot küldték rájuk, de az most nem volt szabálytalan. Az utolsó nagy, védelmi pénzt szedő javaslatot egyébként épp idén tavasszal szülte meg a kormány

Rovatok