A kormány radikálisan elkezdte lefaragni a közmunkások számát. Egy évvel ezelőtti állapothoz képest kb. 50 ezerrel kevesebben kapnak munkát. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében annak próbált utánajárni, hogy mi lett ezekkel az emberekkel?
Ahogy arról már sokszor írtunk, a közmunkarendszert élesen kritizálták az ellenzéki pártok, a civil szervezetek, a szakértők, és az Európai Bizottság is főleg a rendszer rossz hatékonysága miatt. Volt olyan időszak az elmúlt években, hogy a tömeges közmunkarendszer egyszerre havi átlagban 200-220 ezer embert is foglalkoztatott, mindezt a minimálbér töredékéért, gyakran kitörési lehetőségek nélkül.
A kormány főként a munkaadók nyomására döntött úgy, hogy csökkenteni kell a közfoglalkoztatottak számát. Elfogadták azt a munkaadói szervezetektől indult hipotézist, hogy főleg az idénymunkák idején a közmunka csak növelte a munkaerőhiányt.
A Belügyminisztérium adatai alapján 2017. júniusában átlagos havi létszámban a tavalyi 246 ezer fő helyett már csak 184 ezer fő dolgozott közmunkában. Ez a KSH adatai szerint ez év első félévében 172 ezer főt jelentett, míg tavaly ugyanebben az időszakban 201 ezer főt.
Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a létszám akár meg is jelenthetett az elsődleges munkaerőpiacon. Legalábbis, ha azt nézzük, hogy tavalyhoz képest 77 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor területileg nézve már nem ennyire egyszerű a kép.
Ez év második negyedévében a BM területi adatai alapján 40 ezer fővel csökkent a közmunkások havi átlaglétszáma. Ennek a csökkenésnek 60%-át a keleti országrész adta, a fejlettebb Közép-Magyarország Régió 15%-ot, míg a nyugati országrész 35%-ot. Ha ugyanezt megnézzük a foglalkoztatotti létszám növekedése alapján, akkor látszik, hogy a keleti országrész a növekedés 37%-át, a nyugati régiók 39%-ot, míg Budapest, és Pest megye 24%-ot adott.
| régió | foglalkoztatottak számának változása (2017.II. n.év/2016.II. n.év.) | közfoglalkoztatottak számának változása (2017.II. n.év/2016.II. n.év.) |
| Közép-Magyarország | +18,3 ezer fő | -6 ezer fő |
| Közép-Dunántúl | +13,7 ezer fő | -3 ezer fő |
| Nyugat-Dunántúl | +18,1 ezer fő | -2 ezer fő |
| Dél-Dunántúl | -2,1 ezer fő | -5 ezer fő |
| Észak-Magyarország | +6,9 ezer fő | -7 ezer fő |
| Észak-Alföld | +19,6 ezer fő | -12 ezer fő |
| Dél-Alföld | +2,3 ezer fő | -5 ezer fő |
Azaz arányait tekintve
Ha mélyebben megnézzük az adatokat, még borúsabb kép rajzolódik ki. Valójában a Dunától keletre eső megyék esetében egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a statisztikai hibahatárt meghaladó foglalkoztatotti létszám-emelkedés (15 ezer fő). Ha ezt a megyét kivesszük a képből, akkor az látszik, hogy a keleti országrész nyolc megyéje 14 ezer fős növekedést produkált a foglalkoztatotti létszámban, miközben a közmunkásaiból elvesztett 19 ezer főt.
A közfoglalkoztatási programra a kormány 325 milliárd forintot szánt ebben az évben. Ez már azért is érdekes, mert tavaly is csak 269 milliárd forintot költöttek el. Látszott, hogy a kormány nem tudja, nem akarja a programban résztvevők számát növelni. A mostani költségvetési adatok azt mutatják, hogy inkább 250 milliárd forint közelében áll meg az idei kassza tényleges költése, azaz év végén még marad más célokra felhasználható pénz. Igaz, hogy ebből már elvileg 40 milliárd forintot átcsoportosítottak évközben foglalkoztatási és képzési programok támogatására.