Elég ijesztő ötlettel állt elő vasárnap az észak-koreai hidrogénbomba-tesztre reagálva Donald Trump amerikai elnök: a Twitteren azt írta, hogy a kormánya mérlegeli, hogy
Trump viszont valószínűleg nem nézett utána, hogy pontosan mit jelentene egy ilyen lépés, ami valójában nagyjából egy gazdasági atombomba ledobásával érne föl: Észak-Koreának is nagyon rossz lenne tőle, de ezzel együtt romba döntené az egész világot, beleértve az Egyesült Államokat is. A Kim Dzsongun vezette, alapvetően azért elég elszigetelt diktatúrával ugyanis sokkal több ország folytat gazdasági kapcsolatokat, mint ahogy azt gondolnánk. A BBC összeállítása szerint 2016-ban 80 országoknak voltak kereskedelmi kapcsolatai Észak-Koreával, köztük:
Ezek közül az országok közül persze eléggé eltérő, hogy kinek milyen intenzív a kapcsolata a rakétákat lövöldöző diktatúrával: Kína Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, amellyel a kereskedelme 90 százalékát bonyolította tavaly, Észak-Korea több mint 2,6 milliárd dollárt exportált Kínába és 3,4 milliárd dollárt importált onnan. Szingapúr ehhez képest összesen 12 millió dollárnyi árut adott el Kim Dzsongunéknak. Észak-Korea gazdaságáról itt írtunk részletesebben.
Egyéves csúcsra emelkedett az arany ára hétfő délelőtt, miután Észak-Korea vasárnap sorrendben már hatodik, egyben legnagyobb hatóerejű kísérleti nukleáris robbantását hajtotta végre. Egy uncia aranyat 1339,47 dolláron adtak a világpiacon.
Az arany ára általában akkor megy föl, ha a befektetők attól tartanak, hogy gazdasági vagy másmilyen válság és katasztrófa miatt a többi befektetés, beleértve a dollárt túl kockázatos. Az arany mellett más nemesfémek ára is emelkedett hétfőn, az ezüst április, a platinum pedig március óta nem került annyiba, mint most, a palladium ára pedig 2001-ben volt utoljára olyan magas, mint az észak-koreai robbantás után.
A fenti országokkal viszont az Egyesült Államoknak is nagyon kiterjedt gazdasági kapcsolatai vannak, sőt, Kína az USA-nak is első számú kereskedelmi partnere, ha szeretné ezt Donald Trump, ha nem. Az USA összesen 450 milliárd dollárnyi árut importált Kínából tavaly és 115 milliárd dollárnyit exportált oda. A két ország között olyan szoros a kapcsolat, hogy a BBC elemzése szerint
az olyan termékek ára, mint például a mobiltelefonoké pedig az egekbe emelkedne. Egy ilyen lépést a kínai gazdaság is nagyon megérezne, a kínai GDP nagyjából 3 százalékkal csökkenne, ami pedig rövid úton gazdasági válsághoz vezetne, ami átgyűrűzne más ázsiai országokba, majd más kontinensekre is. Vagyis az, amiről Trump tweetel egy új világgazdasági válságot robbantana ki.
Persze az elnök fenyegetőzését még a saját kormánya sem veszi komolyan, a Fox News csatornának adott vasárnap esti interjújában Steve Mnuchin pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy Kínával együttműködve akarnak új gazdasági szankciókat kidolgozni Észak-Korea ellen.