Új területet talált a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely jobban működne, ha a magyar állam összefogná, átlátná és segítené a magánvállalkozók munkáját és rányomna egy nemzeti plecsnit. Ez a terület a digitális kereskedelem, amelyre stratégiája már van a kormánynak, most viszont
Minderről egy kiszivárgott jelentésből tudunk, amely eljutott az Indexhez. A "magyar digitális kereskedők támogatásának jelenlegi és jövőbeli lehetséges formáiról" című NGM jelentés még júniusban készült, egyelőre pedig az előzetes egyeztetésig jutott. A jelentés nagyrészt azt tekinti át, hogy hogyan fejlődik Magyarországon az online kereskedelem és hogy milyen uniós és nem uniós források érhetők el a cégeknek ennek fejlesztésére.
A digitális kereskedelem tényleg eléggé meglendült, a jelentés szerint 2016-ban elérte a 301,38 milliárd forintot, 28 százalékkal haladva meg a 2015-ös szintet, 2020-ra pedig akár a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. A minisztérium szerint viszont még mindig elmarad az online kereskedelem fejlődése a nyugatitól, ezért támogatni kell. Erre pedig elő is álltak a Nemzeti Digitális Kereskedő Hálózat ötletével.
Hogy mi is lenne a Nemzeti Digitális Kereskedő Hálózat, azt csak viszonylag röviden fejti ki a jelentés, amely egyelőre csak javasolja, hogy hozzon majd ilyet létre a kormány. Ez egy franchise hálózat lenne, amely védjegyet is osztana a csatlakozó online kereskedő kkv-knak, némi jogbérleti díjért cserébe. A csatlakozók amellett, hogy nemzeti digitális kereskedővé válhatnának, jogi, üzleti és fejlesztési tanácsokat is adna a hálózat üzemeltetője, sőt, üzleti szoftverhasználati jogot is kaphatna az államtól az, aki nemzeti webshopot nyitna.
Emellett fontos funkciója lenne a javaslat szerint a hálózatnak, hogy adatokat gyűjtsön az állam részére, és "rendszeresen mérné a nemzetközi, uniós és belföldi digitális kereskedelem legfontosabb mérőszámait, a rá vonatkozó statisztikákat, ezen adatokat pedig honlapján mindenki számára elérhetővé tenné."
A jelentésből kiderül, hogy az NGM-en belül elgondolkodtak rajta, hogy a nemzeti webshop franchise-t akár uniós pénzből is létre lehetne hozni, viszont gyors utánaszámolással kiderült, hogy erre a 2014-2020-as időszakban nincs pénz, így a magyar adófizetőknek kellene fizetnie érte. A hálózatba amúgy nem kellene mindenkinek belépnie, aki webshopot akar nyitni, a részvétel önkéntes lenne. Azt még nem találta ki teljesen a minisztérium, hogy kinek kellene üzemeltetnie a hálózatot, de a jelentés szerint megfontolandó, hogy egy nonprofit kft.-t hozzanak létre a feladatra.
Az is kiderül a szövegből, hogy egyelőre nem aratott osztatlan sikert az ötlet, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ugyanis a
a Hálózathoz hasonló projektek definiálása korai és nem megalapozott, vagyis a Hálózat támogathatósági feltételei nincsenek meg,
ami valami olyasmit jelenthet államigazgatási nyelven, hogy ez egy hülye ötlet. Az NFM szerint azért nincs szükség nemzeti webshop hálózatra, mert az online kereskedelem már így is dinamikusan fejlődik, a GINOP uniós programon belül már most is lehet tanácsadást kérni a témában és szakmai szervezetek, például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is nyújt segítséget digitális kereskedleemmel foglalkozóknak.
Viszont az NGM nem ért egyet a fejlesztési tárcával: Varga MIhály minisztériuma szerint azért is szükség van a Nemzeti Digitális Kereskedő Hálózatra, mert "franchise-hálózat fenntartó/jogbérletbe adó által elsősorban kkv-nak minősülő digitális kereskedőket hálózatba szervezésére irányuló pályázat jelenleg még nincs belföldön", vagyis azt, amit az NGM most kitalált, még nem csinálja senki. A franchise-hálózat pedig azért nagyon jó a minisztérium érvelése szerint, mert, idézzük:
Mindezek miatt pedig a nemzeti webshop hálózat különösen jó fejlődési lehetőséget biztosítana a mikro- és kisvállalkozásoknak, akik be akarnak szállni a digitális kereskedelembe. A dokumentum szerint az előterjesztést még nem tárgyalta meg a kormány.
A nemzetgazdasági tárca cikkünk megjelenése után levelet küldött, amelyben kérték, hogy feltétlenül jelezzük, ők az általunk ismertetett jelentésben egyáltalán nem használják a nemzeti webshop-franchise kifejezést, ötletük Nemzeti Digitális Kereskedő Hálózat néven fut.