A budapesti éjszakai gazdaság néhány tucat szereplője létrehozott egy egyesületet, amelytől azt remélik, hatékonyan fel tud majd lépni a belváros egyes részein uralkodó áldatlan állapotok ellen – derül ki a Night Mayor Bud névre hallgató új szervezet közleményéből.

Az éjszakai polgármester intézményét Budapesten meghonosítani kívánó egyesület - amelynek tervéről először a bulinegyed-problematikával foglalkozó cikkünkben írtunk - szeptemberben megalakult, és a héten már alá is írta 30 belvárosi hely a céljaikat rögzítő, közösen megfogalmazott Éjszakai manifesztót.

A Night Mayor Bud a közlemény szerint három fő céllal jött létre:

1. hogy mérsékelje és megoldja a város növekvő turisztikai vonzereje és éjszakai élete által okozott problémákat külföldön már bevált, jó gyakorlatok meghonosításával
2. hogy fejlessze Budapest éjszakai közösségi, kulturális és gazdasági életét a nemzetközi NightMayor hálózat tagjaként. Ennek része lenne egy vendéglátóipari "minőségbiztosítási és önszabályozási rendszer" kialakítása és működtetése. 
3. hogy tehermentesítse és szakmailag támogassa a helyi önkormányzatok és hatóságok munkáját.

A szervezet első látványos lépésként szeptember 16-17-én Erzsébetváros Önkormányzatával együttműködve rendezvényt tart a két napra sétálóutcává alakuló Kazinczy utcában: nappal workshopokat és kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, este pedig mediátorokkal kutatják, hogyan lehet leghatékonyabban informálni a turistákat és a fiatalokat.

Összeálltak a nehézsúlyú vendéglátósok

A nonprofit egyesület alapítói között olyan intézmények vezetőit találjuk találjuk, mint a Müszi, a Krak’n’town, a Spíler, a Budapest Park, az Akvárium, a Grund, az Élesztőház, a Szimpla és Zsidai Group, vagyis az első pillantásra látszik, hogy nem a budapesti kiskocsmák szerveződéséről, hanem a profi, nagy gazdasági- és lobbierővel rendelkező helyek illetve márkák összefogásáról van szó. A helyek listájából az is kitűnik, hogy - bár a probléma góca egyértelműen a belső-erzsébetvárosi bulinegyed - a szervezet fókusza a teljes fővárosra kiterjed.

A tervek szerint a jövőben  a finanszírozásban az egyesületi tagdíjak mellett nagy szerep jutna a vendéglátásban érdekelt nagyvállalatok CSR-támogatásáknak, sőt, szeretnének állami szervezetekkel közösen finanszírozott projekteket is. Német G. Dániel, a projekt egyik ötletgazdája és kapcsolattartója elmondta, jelenleg is folynak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, leendő támogatóik között olyan szervezetek és cégek lesznek, mint a Magyar Sörgyártók Szövetsége, a Pepsi vagy a Raiker, és stratégiai partnerként működnek együtt a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.

Jövőre már jöhet is az éjszakai polgármester

A csoport célja, hogy 2018-ban sok külföldi nagyvároshoz hasonlóan Budapest is éjszakai polgármestert válasszon, addig azonban két alapvető törekvésük lesz: a fent említett önszabályozási rendszer kialakítása, illetve a turisták felvilágosítása, edukálása, a közösség tagjai közti mediáció. 

Az éjszakai polgármester megválasztására a tervek szerint 2018 nyarán megrendezendő Night Mayor Summiton kerülne sor egy nyílt, online szavazás és egy szakmai kuratórium segítségével, a projekt célja nagy vonalakban "a város éjszakai élete körüli érintettek közötti bizalom növelése és a párbeszéd facilitálása".

A leendő éjszakai polgármester nem egyedül munkálkodna az éjszakai élet gatyába rázásán, a Night Mayor Bud költségvetéséből fizetnének egy három-négy fős projektcsapatot is, valamit tervezik alvállalkozók (pl. mediátorok, takarítócégek) bevonását.

Miért nem az önkormányzat csinálja ezt?

A szervezettel kapcsolatban logikus kérdés, hogy miért nem az eleve létező hatóságok és szabályozó szervek vállalják magukra ezeket a (köz)feladatokat. Német G. Dániel ezzel kapcsolatban elmondta, álláspontjuk szerint túl komplex, a városvezetés megszokott cselekvési terén túlmutató feladatokat jelent az éjszakai élet szervezése, ezért nem bízhatunk abban, hogy az állam vagy az önkormányzatok egyedül megoldják a kérdést, elengedhetetlen a vendéglátóhelyek önszabályozása. 

Nem akarják kizárni a kis helyeket

A készülő minőségbiztosítási és önszabályozási rendszerrel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, milyen típusú szabályokra kell gondolni, nem fog-e e mindez olyan anyagi ráfordításbeli, vagy egyéb követelményeket támasztani, amelyeknek kisebb, kevésbé tőkeerős vagy más értékrendet valló helyek nem tudnak vagy akarnak megfelelni (korábban úgy értesültünk, egyes helyek attól tartanak, hogy az új rendszer magába foglalná például a kötelező biztonsági őr intézményét).

Ezzel kapcsolatban Német G. azt mondta, utóbbiról nincs szó, és mindenképp szeretnének olyan keretrendszert kialakítani, ami a kicsik számára is tartható, a céges támogatások bevonását a finanszírozásba is azért tartják szükségesnek, hogy ne kelljen nagy összegű tagdíjakat szedniük.