„50-ről 100 millió forintra emeljük a Széchenyi-kártya hitelkeretét a folyószámlahitelek kivételével” – jelentette be Orbán Viktor a Kavosz budapesti rendezvényén, ahol a Széchenyi-kártya 15 éves fennállását és a kétszázötvenezredik kártya átadását ünnepelték.

„Egyedül soha nem lehetsz elég okos, a Széchenyi-kártya is egy együttműködés eredménye” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a kormány is próbál eleget tenni ennek a törvénynek a gazdaságban, van egy rendszere, ahogy a közgazdasági gondolkodást beépíti. Ennek a rendszernek két pillére van: a pénzügyi rendszer tudását a Matolcsy-féle jegybanktól gyűjtik be, a reálgazdasági tudást pedig a kamaráktól.

Elmondta: nem eldöntött Magyarországon, hogy a magányos gerillák jutnak-e előrébb, vagy akik összefognak. De sok más politikussal ellentétben a kormány az összefogásban hisz, a Széchényi-kártya sem egyetlen ember ötlete, sok tudás egybegyúrására volt szükség, hogy létrejöjjön. 

Orbán szerint van egy olyan „színvonaltalan, de elterjedt” nézet, hogy az uniós támogatások húzzák a magyar gazdaságot. De nem hagyhatjuk, hogy külső tényezőknek tulajdonítsuk a magyar sikert. Ez a mi magyar sikerünk. Ezt jól mutatja a miniszterelnök szerint az is, hogy a költségvetési támogatások mértéke jelentősen meghaladja az uniós támogatásokét.

A kormányfő szerint nem szabad engedni, hogy bárki is a külföldi pénzeknek tulajdonítsa a növekedést, mert a költségvetés 18 ezer milliárd forint, évente uniós pénzből meg 1-1,5 ezer milliárd forint áramlik be, és az utóbbi kisebb szám. Azért sem szabad ilyesmiről beszélni, mert 2000-ben is volt növekedés, amikor szintén ők kormányoztak, és nem is voltunk uniós tagok, úgy meg támogatások se lehettek.  

Méltatta Demján Sándort is, aki az egész kártya ötletét felvetette. „Ő etyeki, én felcsúti vagyok, ketten kezdtünk el gondolkodni erről a kártyáról”, ezek után nem kell csodálkozni azon, hogy a program vidéki súlypontú, mondta. Orbán azt is elmondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióprogramot is Demján Sándor találta ki (ehhez jó tudni, hogy ezt az adójóváírás megszüntetése miatti károk enyhítésére kellett mihamarabb bevezetni). Szintén Demján mondta neki el azt a jó tanácsot is, hogy „válság idején a normativitás nem kötelező”. Ebből jött rá Orbán, hogy hozhat olyan szabályokat is, „amelyek nem mindenkit egyformán érintenek”. Demján pedig valószínűleg célzott támogatásokra gondolt. 

A miniszterelnök szerint van annak előnye, ha az ember megöregszik, mert hosszabb időre tud visszaemlékezni. Visszaidézte, mennyire aggódtak amiatt a rendszerváltás és az uniós csatlakozás idején, hogy Magyarország hogy fog bekapcsolódni a tőkealapú gazdaságba. Ők azt hitték, hogy majd tudásalapú lesz az ország, és ez elég lesz. De kiderült, hogy ez nem megoldás, fel kell tőkésíteni az ország szereplőit. A Széchenyi-kártya is ezt a célt szolgálja. 

Előadása végén a piaci szereplőknek köszönte meg az együttműködést, megnevezve az Erste Bankot, az MKB Bankot, az OTP Bankot, a Sberbankot, a Takarékbankot, a Budapest Bankot, az UniCredit Bankot, a Gránit Bankot és a Raiffiesen Bankot. Emellett megköszönte a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak a támogatást.

Elmondta még azt az elméletét is, hogy szerinte vannak, akik abban hisznek, hogy „a piac szent és sérthetetlen”, a keze pedig állítólag láthatatlan. Nem mondta el, hogy kik ezek, vagy hogy ez a mondat mit jelent szerinte. Mindenesetre ezt ő nem tudja elfogadni, mert ez egy „profitközpontú gondolkodáshoz vezet”, ő pedig inkább egy „magyarcentrikus” gondolkodást valósít meg. De azért megérti az előbbit is. 

A Kavosz rendezvényén részt vett Orbán Viktor mellett Seszták Miklós fejlesztési miniszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára és több kereskedelmi bank vezetője. A rendezvényen Orbán beszédének elején a sajtó elkerített részén egy nő egy tábla felmutatásával próbálta Orbánt vitafórumra hívni, de olyan gyorsan kivezették, hogy nagy feltűnést nem keltett.