Orbán Viktor csütörtökön megszólalt a Széchenyi kártya 15 éves fennállása alkalmából rendezett Kavosz-eseményen, ahol több érdekes állítást is megfogalmazott a gazdaság fejlődésével kapcsolatban.
Alább olvashatók, a felvételen pedig meg is hallgathatók a miniszterelnök kijelentései, amelyeknek most megvizsgáljuk a valóságtartalmát.
"Van egy aktuálpolitikai-gazdasági vita is Magyarországon, ami ugyan színvonaltalan, de ettől még széles körben elterjedt (a minőség és a dolgok elterjedtsége nem áll szoros összefüggésben egymással, ez a nézetekre is igaz, nem csak a silány termékekre), ez pedig az, hogy a magyar gazdaság csak azért fejlődik, mert európai uniós támogatások állnak rendelkezésre.
Azért idézem ezt ide, mert 2000-ben úgy emlékszem, hogy nem álltak rendelkezésre európai uniós források, mert nem voltunk tagjai az Európai Uniónak, ehhez képest az államadósságot valahogy mégiscsak lebirkóztuk az 53%-os szintre, volt olyan félévünk, amikor volt 6%-os gazdasági növekedésünk, és ki tudtunk találni olyan termékeket, amelyek lökést adtak a magyar gazdaság fejlődésének.
Azért nevezem színvonaltalannak ezeket az érveléseket egyébként, mert mert hogyha a pénzügyminiszter száma pontosak, akkor a magyar költségvetés az körülbelül lehet 18 ezer milliárd forint, az eu-s támogatások meg lehetnek 1000-1500 milliárd forint nettóban számolva. A két nagyságrend jól mutatja, hogy nem szabad engednünk, hogy a mostani gazdaságpolitikai sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki, mert akkor elveszítünk egy fontos felhajtóerőt, az elvégzett munkák sikeréből fakadó felhajtóerőt."
Nézzük meg a rendelkezésre álló információk alapján, mi igaz mindebből.
Orbán a gazdaság fejlődéséről beszél, ami több mindent is jelenthet, gondolhatna akár szerkezetváltásra vagy a versenyképesség növekedésére is (na jó, erre annyira nem, tekintve hogy inkább romlik), a szövegkörnyezetből azonban úgy tűnik, inkább a nemzetgazdaság növekedésére utal.
Ezzel kapcsolatban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy idén tavasszal éppen a Miniszterelnökség megrendelésére készült egy KPMG-GKI tanulmány (ennek következtetéseiről itt írtunk bővebben, többek közt kiderül belőle, hogy koncepciótlanul zajlott a pénzköltés, és pont a legfontosabb területekre jutott a legkevesebb) az uniós források hazai hatásairól, amelyben az elemzők kiszámolták, hol tartanánk egyes területeken, ha nem érkezett volna az országba pénz az EU-tól.
A következtetésekkel a kormány nem sietett eldicsekedni, nem véletlenül, ugyanis az jött ki: a Gyurcsány-Bajnai-kormányok és a második Orbán-kormány időszakában a Magyarországra ömlő uniós támogatás éppencsak arra volt elég, hogy a gazdaság a felszínen maradjon. "Az európai uniós források nélkül a vizsgált időszakban (2006-2015) a magyar GDP csökkent volna, és Magyarország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól", áll a végkövetkeztetések között.
Konkrét számok szintjén ez azt jelenti, hogy míg a valóságban (támogatásokkal kitömve) a magyar gazdaság 2006 és 2015 között 4,6 százalékos gazdasági növekedést produkált, egy külső források nélküli forgatókönyv esetén 1,8 százalékkal csökkent volna a GDP ebben az időszakban.
A jókora visszaesés, amint az a grafikonon is látszik, a gazdasági válság hatása, ami után egy kisebb huppanóval magától is növekedési pályára állt volna a gazdaság. Abban tehát igaza van Orbánnak, hogy némi konjunktúrát önerőből is kipréseltünk volna, de a 2008-as szintnek a közelébe sem ért volna Magyarország 2015-re az EU nélkül, ezzekkel az adatokkal pedig nyilván nem lehetne olyan jó szívvel eldicsekedni.
A görbe hasonlóan néz ki a termelés és a fogyasztás vonatkozásában is, a beruházások esetében viszont ennél is rosszabb, a hazai beruházások az unió 14 ezer milliárd forintjával együtt is csak 2,8 százalékkal nőttek, enélkül viszont 31,3 százalékos lenne a visszaesés.
Éves szinten tehát hiába törpül el a hazai költségvetési forrás mellett a külföldi forrás,
és nincs ok feltételezni, hogy az elmúlt két év során érdemi változás állt volna be e tekintetben (pláne ha hozzávesszük, hogy minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlik az aktuális költségvetési ciklus forrásainak lehívása).
Orbán Viktor azzal is megpróbálja alátámasztani a mondandóját, milyen szép eredményeket ért el Magyarország az első Fidesz-kormány idején, 2000 körül, holott ekkoriban nem kaptunk külső támogatást. Ezzel az állítással csupán az a gond, hogy ebben a formában nem igaz:
mert már zajlott a 2004-es csatlakozást előkészítő folyamat.
Az előcsatlakozási támogatásokról a kormányzat honlapján is lehet olvasni, az idővel taggá váló országokat három nagy alap, az ISPA, a SAPARD és a PHARE segítette, ezekből infrastrukturális, környezetvédelmi és mezőgazdasági fejlesztéskre is érkezett pénz hazánkba. A KSH adatai szerint csak az ISPA-ból évente 88 millió euró érkezett 2000 és 2004 között közlekedésre és környezetvédelemre.
Az tehát nyilván tévedés, hogy uniós tagságunk előtt nem jött pénz az uniótól. A korszakról azonban nem áll a rendelkezésünkre a fent hivatkozotthoz hasonló, alternatív valóságot modellező tanulmány, így azt már nehezebb lenne megmondani, egész pontosan mekkora szerepe volt az uniós pénzeknek a miniszterelnök által hivatkozott eredmények elérésében.