Idén egy kicsi délolasz szigeten töltöttem néhány napot, és ezalatt felfigyeltem egy furcsa dologra: a helyben nyaraló, többnyire olasz közönség kutyáin szinte kivétel nélkül ugyanolyan márkájú kutyahámot lehetett látni. Az elsőre nehezen megjegyezhető névre rákeresve kiderült, hogy egy idén húszéves magyar cégről van szó, ami a kutyás trendeket időben felismerve ritka magabiztossággal hódította meg a nemzetközi piacot, így a kutyások Németországtól Kínáig imádják, és évről évre milliárdos ugrásokkal nő a bevétele.
A magyar gazdaság iránt érdeklődő olvasóink már hozzászokhattak az olyan ábrákhoz, ami alább következik, általában kormányközeli cégek diadalmenetét szoktuk illusztrálni velük. A most bemutatott adatokban viszont az az érdekes, hogy bár egy hazai cég árbevételének robbanásszerű növekedését mutatják, emögött nem zsíros magyar állami megrendeléseket találunk, hanem sikeres külföldi márkaépítést és exportértékesítést.
Ha nincs kutyája, jó eséllyel nem hallott még a Julius-K9-ről, a cég ugyanis leginkább kutyás felszereléseket gyárt és forgalmaz, azt azonban annál nagyobb sikerrel teszi: fő profilja, a kutyahámok terén Európában mára piacvezetővé vált, rohamtempóban terjeszkedik Ázsiában, sőt, gyakorlatilag nehéz olyan országot találni, ahova ne jutnának el a termékeik helyi nagykereskedők révén. Elég komoly precizitással és hozzáértéssel, jó minőségben csinálják a hámokat. De hogyan lett egy kis magyar családi vállalkozásból a multivá válás kapujában álló jelentős tényező az egyébként is virágzó kisállat-iparágban?
A Julius-K9 Zrt. elődjét, a Julius Export 2000 Bt.-t Sebő Gyula és volt felesége, Bakos Anikó hozták létre 1997-ben, azóta is együtt vezetik a vállalkozást. A társaság nevében a Julius az alapító nevének fordítása, a K9 pedig onnan ered, hogy Sebő a budapesti Kele utca 9.-ben kapta első kutyáját (mellesleg az USA-ban a kutyás rendőrségi egységek neve is hagyományosan a "canine' kiejtéséből rövidített K9). A cégvezető a kutyakiképzés területéről indult (a kilencvenes években a Budapesti Rottweiler Klubban és a bécsi Német Juhászkutya Egyesületben dolgozott), majd a magyar Neizer nyeregkészítő műhelyben kitanulta a szíjgyártást.
A bt. eleinte egy 15 négyzetméteres garázsban működött, első nagyobb megrendeléseik osztrák, német és magyar hatóságok, rendőrök, határőrök szolgálati kutyás egységeitől érkeztek. A szállítást saját maguk oldották meg, heti rendszerességgel jártak Ausztriába, a bevételt pedig visszaforgatták a cég fejlesztésébe.
Munkakutyás vonalon a Julius gyorsan beágyazódott a kutyák anatómiájához igazított, strapabíró termékeivel. 2000-re az osztrák belügyminisztérium két kutyakiképző központjában rendszeresítették Julius-K9 több termékét, a nagyközönség felé utat jelentő áttörést pedig 2003-ban érték el, amikor a dortmundi kutyás világkiállításon (amelyen több mint 100 ezer látogató vett részt) saját standdal jelentek meg. Itt váltak tényezővé a kutyatartókat kiszolgáló piaci szereplőknek, majd megjelentek az első külföldi márkaképviseletek is.
A kétezres évek elején a kutyahám még abszolút nem tartozott a fősodorbeli kutyás kultúrához Európában, használata leginkább a fegyveres testületekre, munkakutyás körökre korlátozódott, az elsöprő többség nyakörvet használt. Mostanában viszont már Magyarországon és külföldön is lépten-nyomon hámot viselő kutyákat látni az utcán, a csivavától a dobermannig mindenféle fajtára ráadják, a trendfordulóban pedig szerepe volt a Julius-K9-nek is, amelynek máig ez a legsikeresebb terméke.
A hám előnye a nyakörvvel szemben (különösen fiatal, izgága, húzásra hajlamos kutyák esetében), hogy nem bántja az állat légcsövét, kényelmes viselet, ugyanakkor a kutya nem tud kibújni belőle. Egy anatómiai szempontokat figyelembe véve kialakított hám bizonyos testalkatú, habitusú kutyáknak egészségesebb lehet sima sétához is, de különösen hasznos lehet, ha például biciklivel, görkorcsolyával sétáltatunk, mert a testünk egyenlőtlen mozgása nem terheli úgy a póráz végén futó kutyát. De nemcsak a kutya szempontjából, hanem a gazdáéból is kíméletesebb lehet egy speciális hám, ízületi fájdalmakkal küzdőknek például ideális egy olyan darab, amin a megfelelő részek rugalmas anyagból vannak kialakítva, ezáltal csökkenti a folyamatos rezgést, amit az állat mozgása okoz (Sebő Gyuláék legutóbbi szabadalma egy ilyen fejlesztés).
Az egészségügyi előnyök mellett praktikus és divattal összefüggő szempontok is szólhatnak a hám mellett: vannak például külső zsebbel ellátott darabok, amelyekben magunkkal vihetjük a kutyázáshoz szükséges kellékeket, a feliratot pedig a Julius-K9 hámokon le lehet tépőzárazni és egyénire cserélni. A feliratgyártás külön iparággá nőtte ki magát, igaz, ennek a szegmensnek csak töredékét birtokolja a magyar cég.
2003-ban a K9 még egy lépést tett a profizmus útján, ekkor jegyeztették be védjegyként az Európai Szabadalmi Hivatalnál a kutyahámuk fő jellegzetességeit. A költséges húzásra védekezésképpen volt szükség, Sebő Gyula elmondása szerint ugyanis ekkor jelentek meg először a piacon hamisítványok, amelyekkel azóta is folyamatosan gondja van a cégnek; a Julius-K9 olyan minőségben és olyan széles portfólión gyárt kutyás termékeket, mint rajta kívül csak kevés konkurens a világon (leginkább az USA-ban és Ausztráliában), így a vásárlók szemében olyan branddé vált, amit kiképzésben, dizájnban, adott esetben márkanévben is megéri lemásolni.
A kezdeti időszakban Lengyelországban gyártott hamis hámok kezdtek terjedni Németországban, ma már leginkább Kína felől árasztják el a kamu K9 termékek a piacot, bár az elmúlt években előfordulnak dizájn- és márkabitorlási esetek magyar, német, francia és belga cégekkel is.
A hamisítványok terjesztése elleni jogi küzdelem végigkíséri a cég felfelé vezető útját, ma már 140 márkabejelentésük van, és az Európai Szabadalmi Hivatal statisztikái szerint a Julius-K9 benne van az iparjogvédelmi területen legaktívabb 25 cégben az unión belül. Mindez persze töméntelen mennyiségű pereskedéssel és állandó készenléti állapottal jár, 2010 óta nagyjából állandósultak a márkajogi ügyeik a szabadalmi hivatalnál, a cégen belül már két részleg foglalkozik kifejezetten a hamisítványok feltérképezésével, és állandó kapcsolatokat alakítottak ki mintegy 40, iparjogvédelemben jártas ügyvédi irodával Európában, Amerikában és Ázsiában is.
Sebő Gyula elmondása szerint különösen nehéz dolguk volt az egyre nagyobb szeletet kihasító online webáruházakkal (Amazon, Aliexpress, Wish) szemben érvényesíteni a jogaikat, ezek ugyanis leginkább akkor veszik figyelembe a másolati termékek elleni panaszokat, ha a panaszos cég maga is értékesít rajtuk keresztül (ezzel bizonyos jogokat is átruházva). Az online terjedő hamisítványok ellen nemcsak hogy nehéz fellépni, de veszélyesebbek is, mivel ha a vásárló nem fogja kézbe a terméket, nem látja rajta, hogy gyengébb minőségű, és könnyebben bedől az olcsóságnak. Mindezért a cégen belül létrehozott második hamisítványokkal foglalkozó csoport kizárólag az óriáswebshopokon zajló kereskedelemmel foglalkozik.
„Kínában a vámhivatal és az iparkamara együttműködésével helyi jogi irodánk fél év nyomozói munkája után rajtaütött négy, másolatokat gyártó cégen, és lefoglalt több ezer hamisítványt" – meséli Sebő, hozzátéve, így sem tudták megakadályozni, hogy bejusson az európai piacra mintegy százezer darab hamisítvány, a lefülelt cég pedig nem fizetett nekik kártérítést, csupán büntetést a kínai államnak.
A Julius-K9 történetében nem jelentett törést a sok cég és iparág számára vízválasztó 2008 utáni időszak sem. Ebben a saját teljesítmény mellett a teljes háziállat-iparág kiemelkedő felfutása játszott szerepet, amelyben a társaság jól ki tudta használni a korai alapítás helyzeti előnyét. „Olyan gyorsan nő a kisállatos termékek piaca, hogy nem is éreztük meg a válságot” – magyarázza Bakos Anikó.
A sikerekből egyenesen következett a nemzetközi terjeszkedés iránya, ehhez azonban egy idő után már nem volt elég a viszonteladói hálózat, így a Julius-K9 elkezdett külföldi leányvállalatokat létrehozni legfontosabb piacain. Az első céget az USA-ban alapították 2015-ben Julius-K9 Florida LLC néven, idén pedig, a cég huszadik évfordulóján elindul az állandó kínai kereskedelmi képviselet, és megalakult a törökországi leányvállalat is, ami megnyitja a közel-keleti terjeszkedés kapuit.
Érdekesség, hogy bár általános irányelvként Sebő azt fogalmazta meg, „ahol letelepszenek, ott igyekeznek helyben gyártani is”, az európai után a legfontosabb piacot jelentő Kínába itthon gyártott termékeket exportálnak, pedig az ottani gyártással lehetne spórolni az előállítási költségeken. „Kínában a vásárlók értékelik, ha egy termék európai gyártmány” – magyarázza Sebő, amiben tényleg lehet valami, a Julius-K9 hám ugyanis egy nemrég tartott kínai állatos expón a legnépszerűbb termék lett, pedig árban aligha veszi fel a versenyt az elsősorban olcsóságra törekvő helyi márkákkal.
A gyártásra visszaugorva, a Julius-K9 népszerűségének felívelése azzal is jár, hogy kapacitásban alig tudnak felzárkózni az igényekhez: beszélgetésünk idején a cégvezetők arról számoltak be, éppen másnap indulnak megnézni a Tisza-régióba egy ötezer négyzetméteres üzemet, amivel a környékbeli gyártókapacitásukat szeretnék növelni, és a szigetszentmiklósi székházat is kezdik már kinőni.
A növekedéshez persze munkaerőre is szükség van, meg is kérdeztük Sebő Gyulát és Bakos Anikót, nem gátolja-e a Magyarországon egyre égetőbbé váló munkaerőhiány a cég bővülését. A vezetők meglepő módon azt felelték, ilyesmiről szó sincs, talán mert a méltányos fizetés és egyéb juttatások mellett sikerült megtartani a családias légkört a cégnél a gyors növekedés ellenére, így az alkalmazottak szeretnek náluk dolgozni. A múlt héten lépett be a 300. alkalmazott, de valószínű hogy még idén elérik a 350-es létszámot.
Bár a társaság húzóágazata a hám, és valószínűleg ez a jövőben sem változik érdemben, a Julius-K9 egyre többféle kutyás terméket gyárt, folyamatosan fejleszti és bővíti a meglévő palettát. „Nemrégiben nyertünk 40 millió forintot magyar állami innovációs pályázaton egy hámprototípus továbbfejlesztésére” – mondja Sebő.
Kutyajáték és felszerelés mellett a munkaruházat üzletágban is jelen vannak, ezen a területen épp egy olyan technikán dolgoznak, ami tárgyak elektromágneses rögzítését és kioldását teszi lehetővé a ruhákon. Utóbbi fejlesztést egy membránlemezes játékkal és egy rugalmas mellövvel ellátott hámmal együtt az idei lipcsei kutya-világkiállításon mutatják be. Újabb fejlemény, hogy a márkanév vonzerejét kihasználva a kutyaeledel-piacra is megpróbálnak betörni: összefogtak egy másik magyar termék nagydíjas céggel, a Panzi Pet. Kft.-vel, és hamarosan közös fejlesztésű táppal jönnek ki.
A Julius-K9 erőfeszítéseit anyagi szempontból is siker koronázza: amint az a cikk elején bemutatott ábrán is látszik, tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 4,1 milliárd forintot (ennek túlnyomó része, 3,9 milliárd exportpiacokról folyt be). Ez közel 70 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt, a céges beszámolóból pedig az is kiderül, hogy 2016-ban 514 millió forint eredményt produkált a cég adózás után, vagyis bőven van miből tovább terjeszkedni.