Újra extra finanszírozásra van szüksége a hazai egészségügynek, most a tervezetthez képest épp egy 42 milliárdos lyukat kellene gyorsan betömni, írja a Népszava.
Ebből 6,4 milliárd csak arra kell, hogy a kórházak és a szakrendelők mindent ugyanúgy gyógyíthassanak tovább, ahogy eddig. A lap szerint a szokásos alulfinanszírozáson túl az is megdobta az időszakos hiányt, hogy a kormány hiába adott forrást arra, hogy a szakrendelők több egynapos beavatkozást végezzenek a kórházak helyett, a kórházak ilyen jellegű teljesítménye nem csökkent a tervezett arányban. Azt írják, hogy járóbetegeken végzett ilyen műtétek aránya 63 százalékkal nőtt a szakrendelőknél.
Emellett például a gyógyszerek támogatására is még 28 milliárd forint kellene, mert az idei évre tervezett 247 milliárd forintos keret szeptember közepére elfogyott. A támogatott gyógyszerekből 5-7 százalékkal több fogyott idén. Az újfajta gyógyszerek mellett a daganatos betegségek, a trombózis, a cukorbetegség és szklerózis multiplex kezeléséhez szükséges orvosságokra kellett különösen sokat költenie az egészségbiztosítási alapnak.
Főleg rákgyógyszerek vihetik a pénzt – a túlköltekezés részben az egyedi méltányosság keretében finanszírozott orvosságokkal magyarázható. Ilyenkor az orvosnak időszakosan kérvényeznie kell, hogy a betege megkaphasson támogatott áron valamilyen orvosságot. Tavaly 13 ezren adtak be ilyen kérelmet, nagyjából kevesebb mint a felük kaphatott is gyógyszert így.
Ilyen gyógyszerekre 2012-ig évente 6,5 milliárd forintot költöttek, 2016-ra ez az összeg 22,8 milliárdra nőtt, hivatkozik a lap a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira. Idén tízmilliárdos visszaeséssel terveztek itt úgy, hogy 11 gyógyszert átraktak más, könnyebben elérhető kategóriába, de így is 18,5 milliárdos kiadás lesz. Főleg a melanoma, a prosztata és a vérképzőszervek daganatos betegségeinek gyógyszerei miatt nőtt meg a kereslet.
A gyógyászati segédeszközök kiadásai is alul lettek tervezve 3 milliárddal – a kötszerekből, a gerincgyógyászati holmikból és a pelenkákból fogyott a vártnál jóval több.
Bár 2016-ban a GDP nagyobb százalékát költjük az egészségügyre, végső soron reálértékben 6 százalékkal kevesebbet fordítunk az egészségügyre, mint 2006-ban, hivatkozik a lap Orosz Évára, az ELTE professzorára. Miközben Orosz szerint minden más európai országban nőtt az egészségügy állami finanszírozása.