Magyarország kilenc hellyel előrébb került a világ országainak legfrissebb versenyképességi rangsorában, így visszatért a korábbi, 2014-es szintre, derül ki a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum - WEF) jelentéséből.
A 137 országot tartalmazó listán Magyarország a 60. helyen áll. Az ország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után. A javulás döntően a technológiai fejlesztéseknek köszönhető, illetve annak, hogy szélesedett a lakosság internethasználata, de sokat fejlődtek a pénz- és tőkepiacok is.
A WEF a legproblémásabb tényezők között
említi az első három helyen.
A listát a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Svájc vezeti, a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik Szingapúr. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de az olyan gyorsan növekvő országok is jól állnak, mint Kína (27.) és India (40.). Oroszország a 38. lett, az előző évhez képest 5 hellyel került előrébb. A lista utolsó három helyén Csád, Mozambik és Jemen áll.
Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet tavalyhoz hasonlóan Hollandia érte el, így ismét a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot, amely ezúttal is az 5. helyezett lett a versenyképességi rangsorban. Magyarország előtt ötvenkilencedikként Szlovákia, közvetlenül mögötte a 61. helyen a Dél-afrikai Köztársaság áll az MTI összesítése szerint.
A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, idén 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon. 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.
Magyar kormányzati körökben a WEF rangsort korábban sok bírálat érte "szubjektivitása" miatt, ezek azonban leginkább azután jelentek meg, hogy jelentősen visszacsúsztunk a listán. Most, hogy javítottunk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi intézmények, a hitelminősítők után a versenyképességi rangsorokat összeállítók is elkezdték értékelni a magyar gazdaságban az elmúlt években történt változásokat.