Ahogyan arról beszámoltunk, Magyarország kilenc helyet javított a világ országainak legfrissebb versenyképességi rangsorában, ezzel visszakapaszkodva korábbi helyére, a 137 országot tartalmazó listán most a 60. helyen áll. Az ország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után.

A javulás döntően a technológiai fejlesztéseknek köszönhető, illetve annak, hogy szélesedett a lakosság internethasználata, de sokat fejlődtek a pénz- és tőkepiacok is.

A versenyképességi pillérek közül a leggyengébb pontszámot az innováció, a vállalati hatékonyság vagy a piacok fejlettsége (angolul business sophistication), és az intézmények kapták. Ez utóbbi komponenst leginkább a kormányzat kontraszelektáltsága, a politikusokkal szembeni bizalmatlanság és a jogrendszer megbízhatatlansága húzta le.

A piaci fejlettség a felmérés szerint a klaszterek elterjedtségének hiánya, és a termelési folyamatok fejletlensége miatt gyenge elsősorban, de a termelési láncban hozzáadott érték szerint elfoglalt pozíciót is lehetne hova javítani. (A klaszter földrajzilag egymáshoz közel lévő vállalatok együttműködését jelenti egy iparágon belül.)

A WEF a legproblémásabb tényezők között a nem megfelelően képzett munkaerőt, a korrupciót, a túl magas adókat, a kiszámíthatatlan szabályozói környezetet és a túl nagy kormányzati bürokráciát emeli ki.

Jó hír, hogy a visegrádi országok között Magyarország érte el a legnagyobb javulást, amivel utolértük Szlovákiát a listán, viszont Lengyelországtól és Csehországtól még mindig jelentősen le vagyunk maradva.

A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, idén 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon. 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.