Az SAP Hungary stratégiai partnerségre lépett a kormánnyal. Mennyire volt kapcsolatuk eddig a Magyar Állammal? Bennem valami olyan kép élt, hogy az SAP inkább a versenyző magánvállalkozások világában ad el.

Ez a két világ nem feltétlenül különül el, az állam is kerülhet versenyhelyzetbe.

Bevallom, erre most nem sok példa jut eszembe.

Ha nem is az állam, vagyis a központi közigazgatás, de

De mondok egy másik életszerű esetet. A nagy állami vállalatok, például az MVM, vagy az ENKSZ élére a nemzetközi versenypiacról olyan vezetők kerülhetnek, akik már láttak működési optimalizációt, ahol nyilván számított az informatika. Nyitottak lehetnek a fejlett informatikai megoldások felé. 

Menjünk visszafelé az időben! Akkor Önök akár nyertesei is lehetnek az energetikai államosításoknak, vagyis annak, hogy a Magyar Állam különböző nyugati szolgáltatóktól energetikai eszközöket vett át?

Akár ezt is mondhatjuk. Valamiképpen racionális alapon az kerül előre, akinél ár-érték alapon a legjobb know-how van. Ezért is szerződtünk ismét úgynevezett KEF-szállítóként, hogy a közbeszerzésre kötelezett, és ehhez önként csatlakozó szervezetek egyszerűbben, gyorsabban tudják elindítani modernizációs programjukat.

A vállalatuknál az egyik hipermodern részleg az egész világra szolgáltat felhőalapon HR-megoldást? Akár ilyen felhő-szolgáltatás is eladható a magyar államnak?

Négy évvel ezelőtt kezdődött a nyitás, az egyik legnagyobb tőzsdei cég, a Mol Nyrt. döntött amellett, hogy a felhőbe helyezi a HR folyamatait. Ezt kibővítve a Slovnaftnak és az INA-nak is szállíthattunk, de azt látjuk, hogy felhőalapú részalkalmazásokat mások, így szép lassan az MVM, a Főgáz is alkalmaz. Mára szinte teljes a nyitottság arra, hogy a nagyvállalatok felhőmegoldásokat használjanak, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosuk.

Ezek mégis állami vállalatok, és a központi közigazgatás?

Ott ez egy kicsit más. Az állami vállalatoknál létezik egy felismerés, hogy ők nem indítanak külön beszerzéseket, tendereket hardverekre, szoftverekre, ami olykor nagyon lelassítja a kívánt cél elérését, hanem a megoldást keresik, ezt outsource-olják. Maga az állam azonban vélt adatvédelmi, vagy szuverenitási okokból ebben sokkal óvatosabb. Mi is tudjuk, hogy nem lehet túl gyorsan haladni azon megoldásaink értékesítésével, amelyeket amúgy a nemzetközi cégek már biztonságos felhőalapú megoldásnak gondolnak. 

Ön szerint amúgy van olyan része az államnak, ahová passzol és van, ahova kevésbé az ilyen felhőalapú megoldás?

Szerintem az egészségügybe, a felsőoktatásba könnyebb, a központi közigazgatásba, a honvédelembe pedig nehezebb bejutni. Vannak az államnak olyan nagy rendszerei, mint az ONYF, vagy a NAV, amelyről a működtetői azt gondolják, hogy ezek annyira egyediek, hogy nem lehet egy jó dobozos megoldással lefedni.

Pedig le lehet?

A nyugdíjrendszerek tényleg különböznek, de meg kell vizsgálni, hogy hány százalékban lehet mégis lefedni a dobozos szoftverrel, mi éri meg jobban; egy ilyen kész terméket módosítani, vagy nulláról fejleszteni. Az ezzel dolgozó szakemberek természetesen biztosak abban, hogy mivel ők harminc éve ezzel foglalkoznak, csak jobban érthetnek hozzá, mint a multi.

Stratégiai partnerség. Önökkel vajon miért kötött a Magyar Állam ilyet, javulnak a magyar-német kapcsolatok?

A politikai háttérről nekem nincsenek információim, de mi természetesen örömmel léptünk partnerségre. Abban hiszek, hogy ez az eddig fejlődés jogos elismerése, és jelzés a következő időszakra, hogy a hazai gazdaság fejlődésében, a digitalizációban mit jelent az SAP által nyújtott érték. 

Ha lehetek az ördög ügyvédje, kötött ilyet a Heineken és a Tesco is, aztán lám mit látunk, vörös csillag, Csíki Sör, elbocsátások, sztrájkok, tapintható kormányzati ellenszenv. Most persze szándékosan a két legnegatívabb példát mondtam, de a kérdésem az, hogy mire garancia ez a partnerség?

Ami egészen biztos, hogy

Ahol most vagyunk, az új épületünk másik emeletén rengeteg képzett szakember működteti a globális HR-megoldásunkat a felhőn keresztül, pedig maga a vas Németországban van. Nagy örömmel várjuk a képzett magyar fiatalok jelentkezését, és osztjuk meg velük a szervezetek modernizálásában szerzett tudásunkat.

Ahogy jöttem ide, megnéztem a számaikat, bevallom ritkán pillantottam rá az elmúlt években, de tényleg megdöbbentem. A 2009-es 12,7 milliárd forintos forgalmukról, 2016-ra 28,3 milliárdra nőtt az árbevételük. Ennyire hasít itthon az informatika, vagy a részesedésük lőtt ki?

Szerencsére mindkettő. Pár év alatt nemcsak az árbevételt, hanem a létszámunkat is dupláztuk. Az SAP globális termék-portfóliójával kezdeném, ami ma már jelentősen eltér a régitől, hangsúlyos lett az üzleti intelligencia, a big data, az összekapcsolt eszközök világa, a saját adatbázis-menedzsment, az ipar 4.0, robotika, a szenzormenedzsment, a mesterséges intelligencia. 

Ne folytassa, csak a felét értem…

A lényeg, hogy sok új alkalmazás került be a portfóliónkba, és voltak akvizícióink is. Tehát volt mivel menni az ügyfelekhez. Ami pedig a piaci részesedésünket illeti, a független IDC minket az üzleti alkalmazások és hozzá kapcsolódó támogatások kategóriájába sorol be. A vizsgált időszakban 32-33 százalékról, 50 százalék fölé nőtt a hazai tortaszeletünk.

Egy pillanatra mégis ugorjunk vissza a sok-sok előbb használt informatikai kifejezésre, ennek a sok-sok vállalati digitalizációnak hol van hatása a hétköznapi ember életében?

Amikor elektronizálunk, mondjunk e-könnyvé teszünk egy könyvet, az még nem digitalizáció. Viszont amikor új, intelligens módon kötünk össze embereket, dolgokat, vállalatokat, az már az. Hiszen nyílhatnak új üzleti modellek, gondoljuk például az Uberre. Vagy ha a lehető leggyorsabban jutnak a kórházba a mentők, mert a közlekedési rendszer algoritmusa zöld hullámot ad a megkülönböztető jelzést használóknak. Vagy ha olyan szenzorokkal szerelnek fel vasúti szerelvényeket, amelyek elemzik a mindenkori műszaki állapotot, így évi százmilliókkal csökkennek a karbantartási költségek. Ezek csupán kiragadott, de valós példák a közlekedési szektorból, ám jól érzékeltetik, mit jelenthet a digitalizáció mindenki számára. 

Mindig új fejlesztések vannak, létezik egyáltalán olyan, hogy egy multi, vagy egy magyar nagyvállalat hátradőlhet és szusszanhat egy kicsit, vagy az informatikai cégek mindig bemutatnak nekik egy olyan égetően szükséges informatikai feladatot, ami nélkül, ha nem lépnek, lemaradnak és kipusztulnak?

Hátradőlni szerintem sehol sem lehet, de a tudatos tervezés, a digitális átalakulás elindítása jobb, mint a kapkodás. Ez számtalan cégnél az úgynevezett. bi-modális informatikát hozta meg. A lényeg az, hogy a vállalati alapfolyamatokat, így például pénzügy, beszerzés integráltan, a lehető leghatékonyabb módon (sokan már a felhőben) egy rendszerben üzemeltetik, és ehhez nem nyúlnak. Az új alkalmazásokat (mesterséges intelligencia, új üzleti modellek futtatása) pedig egy különálló rendszerben használják, tesztelik. 

Mennyire számítanak innovatívnak a hazai cégek?

Az elmúlt években felgyorsult az innováció a hazai cégeknél. Olyan esettanulmányok vannak már, amelyek globális összehasonlításban is megállják a helyüket. Például a nemrég tőzsdére lépett Waberer’s Nyrt.  IT fejlesztése, vagy ahogy a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. viszonyul a hozzájuk bezúduló adattengerhez, de ilyen a Budapest Airport alaprendszer-modernizációja és a Scitec táplálék-kiegészítőcég újfajta riportolási megoldása. A cégméret növekedésével égető problémává válik a komplexitás. Ha egy vállalatnak sikerül egyszerűsíteni, annak a hatása szerteágazó; például jobbá válhat a munkavállalói élmény is.

Munkavállalói élmény? 

Azon benyomások összessége, ami a munkavállalókat éri egy cégnél. Így többek közt a juttatások, hogyan bánnak vele, milyen képzéseken vehet részt, milyen munkakörülmények között tölti a munkaóráit, és igen, az is, hogy milyen szoftverekkel dolgozhat. Aki a közösségi média, a videójátékok világában nőtt fel, nem nagyon fog megmaradni olyan helyen, ahol „ósdi” technológiai eszközökkel kell eredményt elérnie.

Azt el tudja árulni, hogy Önök most miket fejlesztenek itthon, vagy ez valami hétpecsétes titok?

A jövő vállalati alkalmazásait fejlesztjük itthon is. A munka nagyon széleskörű: a logisztikai megoldásoktól, az Apple-SAP együttműködés megvalósításán át a legmagasabb szintű fejlesztői támogatásokig sok mindent adunk Budapestről.

de együttműködünk hazai vállalatokkal is. Globális jelentőségű felhőoperációs tevékenységünk is több megoldást ölel fel. Összesen közel 900 kollégánk dolgozik magas hozzáadott értékű, export jellegű tevékenységeken.