Pár éve még pont a fejlesztési tárca tudakolta az iparági szereplőktől, hogy kell-e hosszú távú szerződés, döntően egy szerződésen keresztül jöjjön-e a gáz Magyarországra. Egyértelműen az volt a szakmai álláspont, hogy sokat bukunk ezen a megoldáson, és pont egy ellenkező modellre lenne szükség.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy a három év múlva, 2021-ben lejáró hosszú távú orosz gázszerződési megállapodás után újabb hosszú távú megállapodást kötünk a Gazprommal. Ez azért nagyon érdekes, mert a kormány, ha eddig nem is értett volna az energiaiparhoz, azt tudhatta, hogy az előző megállapodás is káros volt az országnak.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) ugyanis már 2013-ban megkérdezte az összes nagy hazai szereplőt a fennálló hosszú távú szerződéses gázpiaci helyzetünkről. A Moltól a kereskedőkön és termelőkön át a szakmai szervezetekig kivételesen egyértelműen közölték, hogy az egy nagy szereplővel kötött
Hazánk gázpiaci törekvései ennek megfelelően évek óta a diverzifikációról szóltak, itt utána is olvashat annak, amikor még a kormány is ezt gondolta. A cikkhez képest annyi változott, hogy az előző, 2015-ben lejáró szerződést végül sikerült meghosszabbítani 2021-ig, különben soha nem tudtuk volna időben felhasználni az egyébként is túlrendelt gázmennyiséget.
Közben egyébként a hazai gázfogyasztás is csökkent az energiahatékonyság javulása vagy épp a válság hatásai miatt. Magyarország földgázfogyasztása gyakorlatilag megfeleződött az elmúlt tíz évben. 2005-ben még 15 milliárd köbméter körül volt, tíz évvel későbbre 8-8,5 milliárd köbméterre csökkent. Eközben bővültek a beszerzési források is, új összekötő vezetékek épültek, a földgázalapú erőművi termelés összeesett, fejlődött az európai piac likviditása. Ha a Magyarországra hozott gázmolekula orosz is, nem mindegy, hogy azt milyen irányból, milyen szereplőtől, milyen szerződéssel vásároljuk.
Az oroszokkal hosszú távon kötött szerződések valójában évekig elég nagy kárt okoztak a magyar fogyasztóknak, azok ugyanis nem követték le elég rugalmasan sem a fogyasztást, sem a szabadpiaci árakat, így akkor is ki kellett fizetnünk vagy átvennünk, amikor valójában nem is lett volna rá igazán szükségünk, vagy méregdrága volt a nyugati irányból érkező gázhoz képest. Az energiaipari szakértők elsöprő többsége egyetért abban, hogy a mai piaci és infrastrukturális viszonyok között nincs is szükség arra, hogy Magyarország hosszú távú szerződéseken keresztül lássa el magát gázzal.
Ezzel együtt még nem biztos, hogy nagyon sokat bukunk, mert ha például nagyon kis mennyiségre köteleződünk el hosszú távon, annak kisebb a kockázata. Emellett a világgazdasági helyzet változásai óta a Gazprom is engedékenyebb tárgyalófél lett (lásd a fent említett határidő-eltolási lehetőséget). Persze az is könnyen lehet, hogy az elmúlt években csak azért mentek bele a határidő-eltolásba, mert megígértük, hogy majd úgyis újra hosszú távra szerződünk velük.
Szijjártó nem mondta el, hogy pontosan milyen feltételekkel akar megállapodni, de nem igazán látni a modell lehetséges előnyeit. Mindenesetre a részletek kiderülése után lehet megmondani, hogy lehet-e bármi észszerű része a megállapodásnak, vagy inkább ráfizetünk valami egyszerű politikai alkura.
Szijjártó emellett túlzóan sokat vár a titkos Paks 2 biznisztől, amit most már az „évszázad üzletének” nevez. Ez egy olyan beruházásnál, aminél jelenleg finoman szólva is őrült kétséges, hogy megtérül-e, olyan túlzás, ami még Szijjártótól is szokatlan. Jelenleg például inkább épp azon folyik a szakmai vita, hogy mennyire lehet drága kitáncolni az egészből.
Szijjártó cserébe rá is tett még egy lapáttal, szerinte ez „a legolcsóbb, legbiztonságosabb és legtisztább energia”. Az olcsósága akkor is megkérdőjelezhető lenne, ha 40 évre leállítanánk minden technológiai fejlődést, a másik kettő nem különösebben összemérhető állítás.
Szijjártó szerint ezzel a belföldi energiamixben 70 százalékos lesz a nukleáris energia súlya, és ez nekünk majd jó lesz. Mi pont nemrég beszélgettünk ifj. Chikán Attilával például arról, hogy szerinte középtávon se kell ettől félni, mert Paks 2 úgyis csak addigra fog megépülni, mire az eredeti blokkokat le kell állítanunk.
(Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter megbeszélést folytat Moszkvában 2017. október 4-én. Fotó: MTI/KKM)
Újra szerződünk, hosszú távra elköteleződünk az orosz gáz mellett. Drága mulatság lehet megint.
328 · Oct 04, 2017 02:38pm Tovább a kommentekhez