Idén november 1-től Orbán Gábor lesz a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, de a céget 25 éven át vezető Bogsch Erik operatív elnökként továbbra is aktív marad. Igyekeztünk megtudni, hogy miként is néz ki ez az új, középtávra érvényes felállás.
Idén október 30-án tölti be Bogsch Erik a hetvenedik születésnapját – derül ki a cégregiszterből. Aligha véletlen, hogy az ő kezdeményezésére, éppen közvetlenül a születésnapja után, vagyis november 1-től átalakul a Richter Gedeon Nyrt. vezetése.
Orbán Gábor közgazdász lesz a cég új vezérigazgatója. Bogsch Erik pedig az igazgatóság tagja és egyben elnöke marad, valamint ő felel majd a kereskedelemért, illetve a nemzetközi és a kormányzati kapcsolatokért, valamint az M&A (vállalat-felvásárlási) aktivitásért. Ha jól fordítjuk le ezt a felállást, elsősorban olyan területek maradnak Bogschnál, ahol kiemelten fontosak az évtizedes személyi kapcsolatok.
A Magyarországon ma még szokatlan executive chairman, vagy operatív elnök posztra nem sok hazai példát hallottunk, de állítólag amikor Fodor István, az Ericsson emblematikus első embere a vezérigazgatói posztról hátrébb lépett egyet, akkor ő is megtartott még egy-két üzleti területet.
A változásokról az igazgatóság október 2-i ülése határozott, úgy tudjuk, hogy addig semmi nem szivárgott ki a várható változásokról. Vélhetően Bogsch Erik és Orbán Gábor azért egyeztethettek,
Ha egy kicsit profánabbul fordítjuk le a történéseket, november 1-ig semmi nem változik, de Bogsch Erik utána sem vesz vissza a tempóból, hanem ugyanúgy bejár, sőt, ha lehet, egy kicsit fárasztóbb, több utazással járó feladatkört vállalt el.
Na, de akkor ki lesz a főnök? Hivatalosan kölcsönös lesz az alá-fölérendeltség, hiszen a vezérigazgató (vagyis Orbán) munkáltatója az igazgatóság, ennek az elnöke pedig Bogsch Erik lesz, ugyanakkor minden vállalat operatív vezetője a vezérigazgató.
A két érintett környezetében minderről azt gondolják, hogy Bogsch és Orbán nagyon jól együtt tudnak dolgozni, nem várható terület-foglalósdi, sőt, inkább az átmeneti időszaknak az a célja, hogy Orbán, a számára még nem ismert területeket is megismerje.
Bogsch Erik és Orbán Gábor állítólag felszínesen már régebben is ismerték egymást, de intenzívebb munkakapcsolatba 2013-ban kerültek. Ennek az évnek a végén igazi tőkepiaci siker volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kedvező piaci feltételek mellett tudott kibocsátani 903,8 millió eurónyi, 2019-ben lejáró, Richter-részvényekre, vagy a részvények értéke alapján meghatározott készpénzre átcserélhető új kötvényt. A Richterben fenntartott állami részesedés finanszírozását lehetővé tevő eszköz piacra dobásán sokan dolgoztak, de a Richter részéről nyilván Bogsch Erik, míg az állam részéről az erős nemzetközi kötvénypiaci háttérrel bíró Orbán Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium). Úgy tudjuk, hogy jó volt a kémia, évekkel később aztán kifejezetten Bogsch Erik kereste meg a vezérigazgató-helyettesi ajánlatával Orbánt.
Fontos vezetői kvalitás, ha valaki képes maga gondolkodni a háttérbe vonulásáról, az utód kiválasztásáról. De hogyan szoktak egy Richter-kaliberű cégnél utódot választani?
Két-három út is elképzelhető. Az egyik a hazai és/vagy nemzetközi professzionális keresés, amely inkább a globális tőzsdei cégekre jellemző. A másik, illetve a harmadik út szerint az emblematikus nagy vezető személyesen nevel ki egy utódot, vagy esetleg versenyeztet egymással több, a cégnél dolgozó aspiránst, ezek inkább a családi cégek sajátjai.
A Richter Gedeon különös „állatfaj”, hiszen a hazai központú, de globális kihatású speciality pharma megközelítés (a Richter esetében ez a nőgyógyászat) is nehezen összehasonlítható más cégekkel, úgy a frissen kialakított vezetési, utódlási modell is egyedi lett.
A Richter Gedeon kereskedelmi tevékenysége alapján teljesen nemzetközi cég, viszont mégsem igazi multi, mert vezetésében dominánsan magyar, ahogyan a gyártás is erősen magyar fókuszú, igaz emellett Indiában, illetve Oroszországban, valamint kisebb mértékben, de Németországban, illetve Svájcban is van gyártás.
A Richter mindenesetre nem a nemzetközi keresést választotta, hanem egyfajta belső kiválasztási folyamat révén, a lehető legkisebb változással járó váltás mellett döntött.
Bogsch Erik kiválasztotta Orbán Gábort, aki környezete szerint teljesen alkalmas a feladatara, és annyi előnye is van az ilyen utódkijelölésnek, hogy nincsen belső harc, kifelé is bársonyos maradhatott a folyamat.
Orbán Gábor háttere főleg pénzügyes. Előbb elemzői (MNB, ECB), majd kötvénypiaci (Aegon Befektetési Alapkezelő) munkakörökben dolgozott. Innen csábította el Varga Mihály a Nemzetgazdasági Minisztériumba pénzügyekért felelős államtitkárnak. Aztán amikor Orbán a politikát elhagyta, a Rothschild tanácsadócéghez került.
A Richter Gedeonnál egy éve landolt általános vezérigazgató-helyettesként. Amint megérkezett, már a poszt elnevezéséből adódóan is, azonnal felmerült a piaci pletykákban, hogy esetleg valamiképpen nagyobb, hosszabb távra szóló mandátum is érik neki, ő lehet az utód.
Bogsch Erik 25 évig látta el a vezérigazgatói feladatokat, ugyanakkor környezete szerint volt annyira felelős, hogy a személyes helyzetéről saját magának korábban felvázolt menetrendet tartsa, és ilyen szempontból aligha véletlen a cikkünk kezdetekor már meglengetett 70-es szám.
De hogyan lehet 25 év után egy emblematikus, nagy belső tiszteletnek örvendő szakmai háttérrel is bíró személyiség mellett egy frissen érkezett pénzügyesnek úgy felnőni, hogy ráadásul a korábbi vezérigazgató ugyanúgy a cég vezetésében marad?
Orbán Gábornak az első pillanattól kezdve kicsit outsiderként kellett megszereznie a maga megbecsültségét. Egyedül érkezett, nem hozott magával embereket, nem voltak a cégnél ismerősei.
elfogadják, de az biztos, hogy a minél sikeresebb átmenetért Bogsch Erik a következő időszakban még nagyon sokat tehet.
Bogsch eddig ugyanis valóban nagyon sok ügyet, kapcsolatot személyesen a kezében tartott, és innen már a két ember személyiségén múlik, hogy jól alakul-e ki a munkamegosztás, sikeres lesz-e ez a középtávra tervezett átadás-átvétel. Pozitív szcenárió esetén Orbánnak biztonságot jelentő háttér mellett van ideje ismereteket szerezni, negatív szcenárió esetén kettős irányítás alakul ki.
A Richter Gedeon élére egy még mindig nagyon fiatal, 38 éves top-manager érkezett most meg. Ritkán történik ilyen a legnagyobb, és valóban magyar döntésközpontú cégeknél. Eleve nem sok ilyen van, mert igazi vezérigazgatóságról, igazi cégvezetésről csak kevés hazai társaságnál beszélhetünk, ott ahol az első számú vezető valóban maga dönt a termelésről, az eladásokról, a beszerzésekről, a finanszírozásokról, a stratégiáról, a jogról, a HR-ről, ahol egyik, vagy másik funkció a központból érkezett ukázok mentén dől el, az nem teljeskörű vezetési feladat. A blue chipek közül magyar döntésközpontú a Mol és az OTP is ilyen, de a Magyar Telekom már nem, ahogy nem azok a külföldi hátterű autógyárak, a kereskedelmi bankok, illetve még rengeteg multinacionális csoportba tartozó hazai cég. Klasszikus, generációk közötti vezetői ugrás tényleg ritka, mint a fehér holló.
Beszéltünk egy, a Richtert jól ismerő üzletemberrel, aki szerint „Bogsch Erik részéről mindenképpen érett lépés volt a részleges háttérbe vonulás. Minden magunk elé kitűzött időponttal az a baj, hogy egyszer eljön. 50 évesen könnyű elhatározni, hogy 70 évesen már az utódlással fogok törődni. De, ha még élvezem, ha még bírom? Olyan ez, mint amikor egy ország alkotmánya rögzíti, hogy az elnök legfeljebb két ciklusig lehet hatalomban. Az első ciklus elején még senki nem akarja átírni a szabályokat, csak a második végén, amikor valóban eljönne az idő.”
A személyi változást bejelentő tőzsdei közlemény részletezi a kétféle vezetői poszt feladatköreit is, akit érdekel elolvashatja. Ám a piaci szereplők szempontjából most a legfontosabb a megnyugtatás, a kontinuitás, a semmi nem változott sugárzása. A cég azt a stratégiát választotta, hogy nem tartott sajtótájékoztatót, a közleményen túl egyelőre nem engedte az újságírók elé a leendő vezérigazgatót (mi is próbálkoztunk interjú-kéréssel, kapcsolat-felvétellel).
Ennek két értelmezése lehet, jelentheti azt is, hogy nincs itt kérem semmi látnivaló, a Richter szekere megy tovább, de valamiképpen azt is, hogy a hazai kibocsátói csapat top 4 cégének egyike azt az operatív első embert, akivel az elemzők, a befektetők, vagy az újságírók oly sokat fognak találkozni, egyelőre még nem engedi a nyilvánosság elé.
Pedig sokakkal beszélgetve, elmondhatjuk, hogy információink szerint a legendásan botrányoktól mentes Richternél most sincsen takargatni való. Nincsen olyan hirtelen támadt ok, vagy politikai nyomás, amely kikényszerítette volna a személyi változást. Minden saját elhatározásból, egy belső terv alapján készült. Mégis talán megnyugtatóbb lenne, ha a nagyon hosszú távú, és eléggé gyógyszerszakmai vezetésű cég élén hamar láthatnák a befektetők a saját szemükkel is, hogy a pénzügyes hátterű Orbán már magabiztosan mozog.
Bogsch Erik méltatása még korai, hiszen mint jeleztük, aktívan fog dolgozni a cégért a jövőben is, ugyanúgy be fog járni, de 25 év vezérigazgatóság lezárása azért csak indokol pár értékelő sort is.
Kevés olyan tőzsdei cég volt Magyarországon, ahol a kisbefektetők még a legnehezebb válságok idején is folyamatosan azt érezhették, hogy egy transzparens, és pozitív jövőképpel kecsegtető sztori részesei, ahol soha senki nem gondolhatta, hogy a Richter vezetőinek és a részvényeseknek az érdekei széttartanának.
Sőt, a Richter Gedeon azon kevés hazai cégek egyike, ahol még az állam és a nemzetközi befektetők érdekei is jól összecsiszolódtak, egy irányba tartottak: szakmaiság, stabilitás, tulajdonosi biztonság, piaci siker - ezt kereste mindkét oldal az elmúlt években.
A társaság úgy tudott botrány- és politikamentes maradni, hogy közben valójában az állam fontos szerepet játszott a cégben, mert 25 százalék körüli tulajdonhányada adott biztonságot az ellenséges felvásárlások elleni küzdelemben.
Mindez Bogsch Erik érdeme, aki konzervatív vállalat-vezetőként mindig stabilitást adott egy olyan iparág sikeres szereplőjének, ahol a kontinuitás nagyon fontos, hiszen egyes folyamatok, például egy gyógyszer piacra dobása valóban csak hosszú években, esetleg évtizedekben mérhető.
(Borítókép: A Richter Gedeon Nyrt. Gyógyszergyár kémiai kutatólaboratóriuma esti kivilágításban a főváros X. kerületében. Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László)