Bár a bürokratikus intézményrendszert sikerült átalakítani, a kormány bürokráciacsökkentése kudarcot vallott, ugyanis minden íróasztal meg tudja magyarázni a jogosultságát

– mondta a Portfolio.hu csütörtöki konferenciáján Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Mindez elég komoly nyilvános önkritikának számít Csepreghytől, aki több éven keresztül – többek között ugyanezen a konferencián, a Budapest Economic Forumon is – hangoztatta a kormány nagyszabású bürokráciacsökkentési terveit. 

Tavaly Csepreghy még arról beszélt, hogy a ciklus végéig 100-150 ezer hivatalnoktól válik meg a magyar államigazgatás, közülük több tízezren némi átképzés után el is tudnának helyezkedni a magánszféra hiányszakmáiban, a megspórolt pénzt pedig a megmaradt közszolgák béremelésére költik. A számok néha változtak – volt, hogy Lázár János első embere akár 200 ezer ember kirúgását és átképzését is elképzelhetőnek tartotta 2018-ig.

Hogy ebből nem lesz semmi, az már egy ideje látszott, hiszen nemhogy nem csökkent, de még nőtt is az államigazgatásban dolgozók száma, nagyjából 7000 fővel azóta, hogy Lázár János először beszélt a bürokráciacsökkentésről. Mindazonáltal nem Csepreghy az első, aki elismerte a program kudarcát, egy szeptemberi kormányinfón Lázár János is beszélt erről.  Azért a miniszterhelyettes annyira nem szomorú:

A bürokráciacsökkentés tekintetében a kormány egyik szeme sír, a másik nevet.

Ezzel Csepreghy arra utalt, hogy az államigazgatás átszervezésével, a háttérintézmények beolvasztásával vagy megszüntetésével 12 milliárd forintot spórolt meg az állam. A miniszterhelyettes szerint az „állami, gazdasági és társadalmi versenyképesség lényegében sínre van téve”.

A miniszterhelyettes többek között arról is beszélt, hogy a közeljövőben kemény vitákra lehet számítani a nyugat-európai és keleti tagállamok között a jogállamiság és a kohéziós politika kérdéséről. Csepreghy szerint az Emmanuel Macron francia elnök által képviselt nyugati integrációs modell korántsem rózsás a kelet-közép-európai régió számára, a magyar kormánynak és a régió más államainak ezért masszívan ragaszkodniuk kell az EU alapszerződéséhez. 

Arról is beszélt, hogy 2018 tavaszáig „Brüsszel a belpolitikába be akar avatkozni kötelezettségszegési eljárásokkal”, ezzel is befolyásolva a választások eredményét.