Határozatképtelenség miatt elmaradt az a költségvetési bizottsági ülés, amelyen az MSZP képviselői azt firtatták volna, hogy a kormány miért szeretné megengedni a magyar külképviseleteknek, hogy átláthatatlan hátterű, adott esetben offshore cégekkel kössenek szerződéseket. 

Még kedden írtunk arról a – szokás szerint egy salátatörvényben elrejtett – módosításról, amely kimondaná, hogy az a cég, amellyel egy külképviselet szerződést köt, automatikusan átláthatónak minősül. Korábban ez pont fordítva működött, vagyis csak olyan céggel szerződhetett a magyar kormány képviselete külföldön, amelyről ki lehet jelenteni, hogy átlátható, például tudni, hogy kik a tulajdonosai. Ez nyilván nemzetbiztonsági szempontból is fontos, másrészt azt is garantálná, hogy ne fizessenek mondjuk magyar közpénzből bűnözőket.

Hogy ez mennyire fontos, azt jól jelzi, hogy az alaptörvénybe is bele van írva. Mindezt az MSZP képviselői szúrták ki a javaslatban, amelyről csütörtökön szerettek volna beszélni a költségvetési bizottság ülésén. A kormány és a kormányzó párt érdekes taktikákat választott arra, hogyan is reagáljon a megjelent hírekre. Szerdán a külügyminisztérium küldött egy levelet a szerkesztőségünknek, amelyben a következő cáfolat állt:

A sajtóban megjelent ostobaságokkal szemben a külképviseletek nem offshore-oznak, a felvetés is nonszensz, hiszen a külképviseletek céget nem alapíthatnak. A külképviseletek – ahogyan bármelyik másik intézmény – a működésükhöz szükséges alapszolgáltatásokra szerződéseket kötnek vállalkozásokkal (pl. energiaszolgáltatók, beszállítók, építkezési vállalkozók), a szerződött partnerek tulajdonosi struktúrájának vizsgálatára a külképviseleteknek értelemszerűen nincs lehetőségük.    

A külügy által hivatkozott „ostobaságot” természetesen senki nem állította, mármint hogy a külképviseletek alapítanának offshore cégeket. A levél viszont inkább igazolja, mint cáfolja azt, amivel az MSZP-s képviselőknek problémájuk van, vagyis azt nem tagadja a minisztérium, hogy megengednék a külképviseleteknek, hogy átláthatatlan cégekkel szerződjenek. Ez az érvelés viszont azért furcsa, mert ha egy cégről lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai, akkor annak egy egyszerű, bárki által elérhető cégadatbázisból is ki kellene derülnie, a magyar államnak pedig akár ennél szofisztikáltabb eszközei is lehetnének. Ráadásul az ilyen ellenőrzés széles körben kötelező, és egészen kis, közpénzből gazdálkodó szervezetek is végre is tudják hajtani, így nem tiszta, hogy miért a külképviseletek jelentenének ez alól kivételt.

Ezután viszont a Fidesz inkább azt a taktikát választotta, hogy nem hajlandó a kérdésről beszélni. A költségvetési bizottság ülésére például azzal az indokkal nem mentek el a fideszes tagok, mert ahogy a párt az MTI-nek küldött közleményében fogalmazott:

nem kíván asszisztálni „a reménytelen helyzetben lévő szocialista képviselők kétségbeesett kísérletéhez”, hogy eltereljék a figyelmet pártjuk újabb komikus válságáról. Mesterházy Attila és társai foglalkozzanak inkább pártjuk legújabb miniszterelnök-jelölti castingjával.