Egy nagy budapesti kórház takarítási megbízását érintő furcsa jogi anomáliára hívta fel a figyelmet csütörtöki sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos, az LMP társelnöke.
A közbeszerzés nélkül kiválasztott P. Dussmann takarítócég munkájának minőségéről nincs közvetlen információnk, és a pályáztatás elmaradása miatt azt sem tudjuk, lenne-e más cég, ami olcsóbban dolgozna.
A Budapest Főváros Kormányhivatala által Hadházynak küldött tájékoztatás szerint azonban annyi biztos, hogy az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben takarító munkavállalók körében tartott 2015-ös munkaügyi ellenőrzés a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos szabálytalanságok miatt "intézkedéssel zárult".
Az LMP-s politikus nemrég újabb vizsgálatot kezdeményezett a kórházban, ez jelenleg is tart.
A politikus által közérdekű adatigényléssel megszerzett szerződések, és a Közbeszerzési Döntőbizottság szeptemberi végzése alapján úgy tűnik, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet már 13 éve (a szerződés többszöri meghosszabbításával) egy olyan takarítócéggel dolgoztat, amely közbeszerzési eljárás nélkül nyerte el az eredeti megbízást. Amikor azonban az Állami Számvevőszék a nyáron hivatalból eljárást kezdeményezett az ügyben, a KD a jócskán lekésett törvényi határidőre hivatkozva elutasította azt. De akkor hogyan lehet tiszta vizet önteni a pohárba?
A Fővárosi Szent István Kórház 2004-ben szerződött a P. Dussmann Kft.-vel takarítási szolgáltatás elvégzésére 2007-ig, a szerződés szövege szerint "közbeszerzési pályázat alapján". A szerződést aztán többször módosították, lejártakor megújították, többek közt 2007-ben több alkalommal, majd 2011-ben, 2012-ben és 2017-ben is. A folyamatos hosszabbítások eredményeképpen a P. Dussmann már a 13. éve végzi a takarítást az időközben Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet névre keresztelt összevont intézményben, betegellátó osztályonként havi 8-10 millió forintért.
Fogalmunk sincs, milyen minőségben végzi a rá bízott munkát a cég, az azonban biztos, hogy az évek során jelentős, a közbeszerzési értékhatárt bőven meghaladó összegért tette ezt. Jogszabályi előírás, hogy az ilyen megbízásoknál verseny döntsön a jelentkező cégek közt, az Állami Számvevőszék nyári beadványa szerint azonban ebben az esetben ez elmaradt. Az ÁSZ több mint egy évtizeddel az első szerződés kelte után, 2017. augusztus végén hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, mivel álláspontja szerint a 2004-es szerződés és annak többszöri módosítása közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történt meg.
Önmagában pikáns, hogy az államnak több mint egy évtizeden át nem tűnik fel, hogy szabályellenes szerződések alapján takaríttat egy kórház milliárdokért, de még érdekesebb, mi lett az ÁSZ kezdeményezésének sorsa: a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást lezáró végzésében közölte, hogy kénytelen azt elutasítani vizsgálat nélkül. Az ok egészen banális: az eredeti szerződés születésekor érvényben lévő 1995-ös jogszabály szerint összesen 90 nap áll rendelkezésre ilyen eljárások kezdeményezésére. A határidő jogvesztő, vagyis már 2004-ben véglegesen lejárt, az ÁSZ viszont 2017. június 14. napját jelölte meg a tudomásszerzés napjaként, szóval alig 13 évvel késett le a fontos dátumról.
Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis mi a kivezető út egy ilyen helyzetből. Adott egy, az Állami Számvevőszék szerint szabályellenesen kötött szerződés, amelyet 2004 óta évről évre meghosszabbítanak, de mivel a kezdet kezdetén senki nem vette észre, hogy gond van vele, az illetékes hatóság már nem foglalkozhat jogorvoslattal. Levélben elküldtük kérdéseinket a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azzal kapcsolatban, mit lehet tenni a kérdéses esetben, válaszukat közöljük, amint megérkezik.