Kedden az országgyűlés gazdasági bizottsága elfogadta a Magyar Nemzeti Bank 2016-os jelentését és beszámolóját. Az ülésre eljött Matolcsy György jegybankelnök is, hogy élőben ismertesse a beszámoló lényegi pontjait és kérdésekre válaszoljon.
Matolcsy felszólalásában az MNB eredményeit hangsúlyozta, beszélt többek közt a hitelezési fordulatról, a bővülő lakossági fogyasztásról, az államadósság után fizetett kamat csökkenéséről, az MNB utóbbi évekbeli nyereségességéről, és méltatta a pénzügyi felügyelet teljesítményét. Ezek után jöttek a kérdések, amelyeket főleg a bizottság ellenzéki tagjaitól kapott a jegybank elnöke, kivéve a fideszes Galambos Dénes álkérdését, ami lényegében a növekedési hitelprogram dicséretéről szólt.
Az ellenzék az alábbi témákat firtatta a jegybank 2016-os működése kapcsán:
Matolcsy György majdnem minden felvetésre reagált valamit, bár az elején közölte, hogy valójában politikai támadásnak is tekinthetné az elhangzottak egy részét. Szerinte az MNB-alapítványokra továbbra is szükség van, ugyanis ezek segítenek Magyarországon meghonosítani a modern felvilágosult közgazdasági gondolkodást. Az "elvesztette közpénzjellegét"-témához annyit fűzött hozzá, a jegybank szándéka az alapítványok létrahozásával valójában a magyarországi "civil vagyon" gyarapítása lett volna, de mivel az alkotmánybíróságon a törvény nem állt meg, a Pallas alapítványok azóta is a törvénynek megfelelően közbeszereztetnek. Az MNB alkalmazottai pedig nem vesznek fel egy fillért sem az alapítványoknál viselt pozícióikért, tette hozzá.
A jegybank fizetési rendszerével kapcsolatban Matolcsy közölte, "botrány, hogy botrányosnak tartják" egyesek, ugyanis az MNB-alkalmazottak bérei a magyar pénzügyi szektor közepes sávját érik csak el, az unión belül pedig Magyarországnál csak Észtországban és Litvániában keresnek kevesebbet a bankárok. Alkalmazottaknak szóló kedvezményes hitelek 1969 óta vannak a jegybankban, régebben ezek kamatmentesek voltak, ma az alapkamat szerint kamatoznak, szerinte ez igazságos rendszer.
A jegybankelnök szerint nincs pénzszórás, már csak azért sem, mert megszüntették a veszteségtermelő jegybankot. Ha nem lett volna vezetőváltás az MNB-ben, az elmúlt években sok százmilliárd veszteséget termelt volna az intézmény, és talán túlzottdeficiteljárásból sem került volna ki az ország, állította. A devizatartalék mennyiségét a Guidotti-Greenspan szabály alapján határozzák meg, ami kimondja, hogy az éves kötelezettségeknek megfelelő összegnek kell lennie, a magyar devizatartalékban most ennél valamivel több is van, közölte.
Matolcsy azt mondta, meglátásuk szerint nincs szó túlfűtött gazdaságról és eszközoldali buborkéről, a bankokkal pedig semmilyen formában nem kivételeznek, sőt: a fogyasztóbarát lakáshitelt például ellenállás fogadta a pénzintézetek részéről.
Az árfolyamnyereség kapcsán a jegybankelnök közölte, az abból befolyt 136 milliárd forint most az eredménytartalékot gazdagítja, de ha befizetnék a közösbe, akkor sem lehetne a devizakárosultakat segíteni belőle, ugyanis a törvény szerint csak az államadósság csökkentésére használható fel. Ezt meg lehete változtati a jegybanktörvényben, de Matolcsy szerint jól van így, az ugyanis nem lenne jó, ha rövidtávú költségvetési céloknak rendelődne alá a jegybanki működés. Az MNB-nek jelenleg nincs sem árfolyam-, sem nyereségcélja, mondta. A nyereség pozitív, de nem azért keletkezett, mert kifejezetten ez lett volna a monetriás politika célkitűzése, egyébként pedig nagyobb része amúgy sem az átváltásból származott, hanem a kamateredményből, tette hozzá.
A családjának sikereit firtató felvetésre Matolcsy a szokásos választ adta: Magyarországon senkit nem érhet hátrány a neve miatt, így az ő rokonai is ugyanúgy elindulhatnak uniós pályázatokon, mint bárki más, felesége pedig önszántából lemondott minden jegybanki alapítványi tisztségéről a házasságkötésük után.
A kérdések és válaszok után a bizottság 9 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadta a jegybank 2016-os beszámolóját.