Látszólag nagy bejelentést tett csütörtökön a fejlesztési minisztérium az országot kelet-nyugati irányban átszelő M8-as autópályáról. A sajtóközlemény címében is korszakhatárról írtak az M8-asnak a Balatontól Dunaújvárosig, a dunaújvárosi Duna-hídig vezető 65 kilométeres szakasza kapcsán.

Valójában azonban ennek az igen fontos beruházásnak, a leendő kétszer kétsávos gyorsforgalmi útnak még csak az előkészítéséről van szó. „A tervezett út az M7 autópálya és a 710-es főút 2019 második felére megépülő csomópontjától indul majd” – írja a közlemény (a 710-es a Balatonakarattyától induló, a tavat keleten és északon megkerülő, a 71-est tehermentesítő főút).

A Balatontól Dunaújvárosig vezető szakasz 10 milliárd forintba kerülő előkészítése jövőre kezdődik, de nem 130-cal fognak száguldani a mérnökök ujjai a tervezőszoftvereken: a közlemény szerint „a közbeszerzésen kiválasztandó tervezőknek 2022 végéig kell kidolgozniuk a megvalósíthatósági tanulmányt, a környezetvédelmi munkarészeket és az engedélyezési terveket”. Vagyis az M7-es és a Duna-híd között az építkezés legkorábban 2023 elején kezdődhet el – az NFM tájékoztatásából az nem derül ki, hogy mikorra várható a közbeszerzés eredményének kihirdetése.

Az M8-as autópálya a távlati tervek szerint az osztrák határtól vezet a meglévő 8-as főút térségében – több szakaszon azt fejlesztik gyorsforgalmi úttá – nagyjából Veszprém térségéig, ahonnan többek között Alsóörs, Balatonfűzfő és Balatonkenese térségében viszik az M7-esig, onnan Dunaújvárosig. A Duna keleti oldalán Kecskeméten át Szolnokig vezetve csatlakozik majd az M4-es autópályához.

Az M8-asról már az ezredfordulón születtek tervek, de csak mintegy tíz éve jelölték ki először nagyjából az útvonalát, teljesen pontos nyomvonala a mai napig nincs. Az útból a dunaújvárosi híddal együtt összesen öt szakaszon mintegy 35 kilométernyi készült el eddig.