Oxford város vezetése azt tervezi, hogy kitiltja a benzin- és dízelüzemű járműveket a belvárosból. Az Independent cikke szerint a 2020-tól kezdődő szabályozással a környezetszennyezést akarják csökkenteni, és Oxford belvárosából a világ első „zéró-emissziós zónáját” kívánják kialakítani. Szűkebben véve a szabályozás célja a városon belüli nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkentése. 

A szabályozási terv alapján úgy tűnik, hogy a tilalom kizárólag az üzemanyagoknak erre a két fajtájára vonatkozik majd, amik egyáltalán nem hajthatnak meg járműveket a belső zónában. 2035-től pedig a tervek szerint az egész városon belül sem. Illetve ez sem teljesen igaz, a szöveg alapján hibrid autókat is beengednének. 

Bár a belvárosban most is rengetegen közlekednek biciklivel, a mostani számítások szerint 7 millió fontba (2,4 milliárd forint) kerülne a jelenlegi technológiai szinten lecserélni a buszokat, taxikat, egyéb fontos városi eszközöket teljesen elektromos járművekre vagy hibridekre. 

Újabb 7 millió font lenne a város minden útjának teljes bekamerázása, és a kapcsolódó egyéb adminisztráció, hogy kiszűrjék a későbbi szabályszegők rendszámait. Mindehhez egyébként központi költségvetésből is számítanak még pénzre. 

Csütörtökön Párizs is bejelentette, hogy hasonló tilátst akarnak, csak ők 2030-tól, írja a Reuters. Franciaország már korábban bejelentette, hogy 2040-től betiltják a benzin- és dízelmotoros autók árusítását, Párizs ennek menne elébe némileg, de azért még bőven a távoli jövőbe téve a tényleges lépést.

Az MTI-ben pedig az jött ki, hogy Szlovénia is beszállt a verseynbe, ők 2030-tól tiltanák be a beniznes és a dízeles autók helyi értékesítését. Mondjuk ezzel párhuzamosan az aktuális szlovén kormány úgy számol, hogy a hibrid és elektromos autók 2030-ig a hagyományos meghajtású járművek 17 százalékát váltják fel. Ami nem olyan sok. Világszinten is hasonlóan lagymatag átállást vár a Nemzetközi Energiaügynökség is.

Az ilyen bejelentésnek maximum a hosszú távú elköteleződés jelzésével lehet pozitív hatása, már a pillanatnyi politikai hasznokon túl. Esélyesebb, hogy optimálisan a károsnak ítélt megoldások, kibocsátási szintek vagy hasonlók adóztatásával és az ígéretes technológiák párhuzamos támogatásával lehet tényelgesen elérni.