270 ezer forintos fizetésért már elmennének dolgozni a mostani gimisek és egyetemisták, a kifejezetten jó fizetések viszont a fiatalok szerint valahol a 420 ezres magasságban kezdődnek - többek között ez derült ki a Median felméréséből, amely a British Telecommunications megbízásából kutatta a Z-generáció munkaerőpiaci igényeit.

A közvéleménykutatót azért bízta meg a felméréssel a brit cég, amely szolgáltató központot üzemeltet Magyarországon, mert bár a munkavállalók közel felét kitevő, 80-as és 90-es években született Y generáció elvárásairól és elképzeléseiről már elég sok információval rendelkeznek a munkaadók, a most gimnáziumba vagy egyetemre járó, 14-25 éves korosztályról szinte semmit nem tudni. 

A felmérésből kiderült például, hogy a Z-generációsoknak elég fontos a pénz, a megkérdezett több mint 9000 fiatal negyedének a fizetés és juttatások mértéke lesz a legfontosabb szempont, ami alapján munkahelyet választ majd magának. A második legfontosabb szempont a stabilitás, hogy biztos legyen a munkahely, a harmadik pedig az, hogy jó is legyen ott a hangulat. A társadalmi felelősségvállalás vagy a leendő munkaadó jó hírneve viszont csak a fiatalok 1 százalékának fontos szempont az elhelyezkedésnél. 

A megkérdezetteknek elég konkrét elképzelései vannak arról, hogy mennyit szeretnének keresni, ahogy már írtuk, az átlag szerint 269 ezer forint egy jó kezdőfizetés, 420 ezer forint pedig már kifejezetten jó fizetésnek számít. Érdekes viszont, hogy a fiúk átlagban közel 100 ezer forinttal nagyobb fizetést tartanak ideálisnak, mint a lányok: míg a srácoknál 470 ezer forint körül van az álomfizetés, a lányok 370 ezer forint alatt is beérnék. Szintén nagy eltérés van a 14-19 és a 20-25 éves korosztály elvárásai között. 

A fiatalok nagy része külföldön is szerencsét próbálna, a megkérdezettek 37 százaléka valószínűleg, 9 százaléka pedig biztosan ki fog menni külföldre. A Z-generációsok 64 százaléka amúgy azt gondolja, hogy tíz év múlva könnyen talál majd munkát külföldön a végzettségével, sőt, még könnyebben is, mint itthon, 83 százalékuk szerint pedig 10 év múlva több magyar megy majd külföldre, mint most. A legtöbben Amerikába, Nagy-Britanniába vagy Németországba mennének, ahol a legtöbbjük elképzelése szerint egy nagy nemzetközi cégnél dolgoznának.

És hogy mi lesz ez a végzettség? A megkérdezettek közel negyede üzleti tudományokat akar tanulni vagy tanul már most is, 22 százalék informatikus, 21 százalék pedig valamilyen mérnök lesz. Elég aggasztó szám viszont, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka akar orvos lenni, és beleszámítva, hogy az ő nagy részük várhatóan el is húz majd az országból diplomaszerzés után, ez nem túl jó hír a jövő magyar egészségügyének. 

A Z-generációnak nincs baja a multikkal, 28 százalékuk szívesen dolgozna egy nagy nemzetközi cégnél, amelyeknek a súlya szerintük még mindig növekedni fog a magyar gazdaságban a magyar magáncégek és állami vállalatok kárára. Míg a legtöbb 14-25 éves a saját cégében dolgozna a legszívesebben (32 százalék), 58 százalékuk inkább alkalmazottként látja saját magát a jövőben, míg 40 százalékuk lenne szívesen vállalkozó. A startup viszont eléggé elhasználódott a fiatalok között, csak 5 százalékuk helyezkedne el ilyen cégeknél, ugyanolyan kevesen, mint ahányan az államigazgatásban látják a jövőjüket. Az állami vállalatokban pedig a megkérdezettek mindössze 1 százaléka szeretne dolgozni. 

A fiatalok amúgy közepesen optimisták a társadalmi fejlődéssel kapcsolatban: bár a többség szerint a szegények és gazdagok közötti egyenlőtlenségek egyre csak nőnek majd a jövőben, a fiatalok fele arra számít, hogy a férfiak és nők közötti jövedelmi különbségek kisimulnak majd.