Gőzerővel kellene dübörögniük itthon a naperőmű-építéseknek. A támogatási rendszer tavaly év végén megváltozott, sokan kaptak a finisben úgy engedélyt, hogy vállalták: záros határidőn belül el is készülnek a projektekkel. Csakhogy a legnagyobb német panelgyártó csődje és a kínaiak akadozó szállításai miatt egész Európában hiány van napelemekből.
Hazai, de nemzetközi okok miatt is robbanásban van a napenergia-piac. Az Egyesült Államokban és Kínában naperőmű-építési boom tombol, ráadásul csődbe ment a német Solarworld, Európa legnagyobb és egyben egyetlen originális (azaz nem csak összeszereléssel foglalkozó) napelemgyártója.
A távol-keleti gyártók mindent el tudnak adni a közelben is, Európába az elmúlt négy hónapban csak szórványosan érkezett bármilyen napelem.
a kereskedők teljesen kiürítették a rotterdami kikötőben még elérhető, akár bizonytalan eredetű készleteket is – meséli Lugos Roland, a hazai napenergia-piacon aktív bajai Optimum Solar Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
Óriási aranylázszerű mozgás van a napenergia-piacon – nyilatkozta az Indexnek nemrégiben ifjabb Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója is, egy a hazai megújuló energiapiacokról átfogó képet adó interjúban. Mostani írásunkban kifejezetten a naperőműpiacon kialakult helyzetre fókuszálunk.
A hatalmas kereslet oka ismert: 2016 végével kivezették a piacról a kötelező átvételi támogatás (KÁT) rendszerét, amely nagyon kényelmes helyzetet jelentett a naperőműveket építőknek.
A rendszert úgy alakították ki, hogy a MAVIR mint a hazai villamosenergia-hálózat irányítója 25 évig minden megtermelt villamos energiát kötelező áron átvett a naperőművektől. Olyan árat fizetett, amely
Röviden a matekról:
Mindez sokáig egyébként nem volt kiemelkedően jó üzlet, mert egyrészt nem volt könnyű finanszírozást találni, másrészt az alternatív befektetések hozama is magasabb volt. Aztán éppen mire a bankok már újra mertek hitelezni, a kamatok pedig lejöttek a zérószint közelébe, nagyon attraktív lett volna a modell.
Az Európai Unió azonban fanyalgott, és az érveiben volt is logika. Azt mondta ugyanis, hogy olyan rendszereket nem szeretne támogatni, amiben nincsen motiváció a hatékonyság növelésére, a versenyképességre.
Vagyis a 2017-től kiadott naperőmű-engedélyeknél már ne kínáljon senki kötelező árat vagy biztos átvételt,
Igaz, magukat a beruházásokat azért más modellben, kiegészítő támogatással így is lehet majd segíteni. Vagy legalábbis lehetne, mert azt még pontosan nem tudni, hogy ez miként fog kinézni, az elmúlt 9 hónapban nem jelent meg új pályázat.
Új engedélyeket tehát nem ad ki a hivatal, viszont a már engedélyezett építéseket 2018-ig be kell fejezni a szabályok szerint. Pontosabban aki elfogadja, hogy ne 25 évig, hanem csak 22,5 évig szóljon a kötelező átvétel, az kap egy kis haladékot, annak elég 2019-ig befejezni a kereskedelmi üzem megkezdését.
Ám év végéig mindenkinek meg kell pontosan mondania, hogy hol lesz a telephelye. Ez azért lényeges, mert vélhetően sokan úgy szereztek engedélyeket, hogy valójában nem terveztek erőművet építeni, csak megpróbáltak volna házalni a licencekkel.
Magyarország villamosenergia-importja 30 százalék (elsősorban Németországból és Franciaországból), de a hazai előállítású 70 százaléknyi áram többsége is importalapanyagból készül, az atomenergia a 100 százalékban import uránból, míg a gáztüzelésű erőművek a 80 százalékban import fosszilis tüzelőanyagokból.
A megújuló források részarányáról különböző számok vannak, de 2016-ban a 12 százalékos arány fölé sohasem ment a megújuló energia aránya az aktuális fogyasztásban. Az átlagos szint ma még egy számjegyű, ezen belül pedig a fő megújuló források a szél, a biogáz és a napenergia.
A naperőművek piacán sokféle problémával szembesültek a projektgazdák. Korábban a 2008-as pénzügyi válság után a bankok projekthitelezési könyvei harmadukra rogytak össze. A naperőmű építése is egy projekt, noha vélhetően a megtérülése eddig jobban kalkulálható volt, mint egy golfpályának vagy egy irodaháznak.
A bankok immár (30-40 százalékos önerő megkövetelése mellett) újra szívesen hiteleznek. Ugyanakkor Lugos Roland szerint a projektek csak akkor gazdaságosak, ha a bankok 3 százalékos hitelkamat alatt maradnak.
Csak éppen most, amikor a dömpingszerű építkezések megindulhatnának, komoly anomáliák jelentkeztek a piacokon. Egy gigaper miatt és egy kereskedelmi háború révén a legnagyobb német panelgyártó csődbe ment.
A német Solarworld, a nappanelek technológiai vezetőjének helyzete annyiban volt egyedi, hogy a napelemek gyártása a fejlett világban gyakorlatilag összeszerelésre korlátozódott. A különböző cégek megvették a szilíciumlapokat, a műanyagokat, az üveget, a fóliát és ezeket napelemmé szerelték össze.
A német cég azonban még magukat a lapokat is önállóan gyártotta, Katarból, illetve az Egyesült Államokból szerzett be szilíciumot, de aztán az egyik amerikai beszállítójával komoly vitába keveredett,
a perveszteséget nem bírta ki, és csődöt jelentett.
De nem csak a gigaper okozta a vesztét, már előtte sem volt könnyű helyzetben. A kínai dömpingárak szorításában a Solarworld harapófogóba került. Miközben Európa üldözi a tiltott állami támogatások gyakorlatát, a Távol-Keleten ez koránt sincs így.
A Solarworld korábban 50 eurócentért árulta a paneleket, de a kínaiak 40 centig is le tudtak menni, mert az állami szilíciumszállító inkább vállalta a veszteséges működést, csakhogy Európába olcsón szállíthasson, és így kiszippantsa az európai pénzeket a belső kereskedelmi körforgásból.
Csakhogy ez sem segített. A kínaiak ellen ugyanis nem olyan könnyű fellépni, ők mindenféle trükkel mégis olcsóbbak maradtak. Például 53 cent feletti árat mutattak ki, de más csatornákon mégis pénzt juttattak vissza a vevőiknek, illetve sokan a gyártásukat kihelyezték egy újabb országba, például Vietnamba.
Kérdezem Lugos Rolandot, hogy ilyen helyzetben egy magyar napenergiacég hogyan tud mégis projekteket megvalósítani. Érdekes metódust vázol fel. A távol-keleti partnerekkel nem volt könnyű, mert bonyodalmas lehet a gyártói garanciák érvényesítése, ezért az Optimum Solar minden egyes részegységet maga szerez be, és egy távol-keleti országban egy német gyártósoron időt bérel, amikor legyártatja a maga megválasztott minőségben a paneleket.
Borítókép: Martin Leissl/Bloomberg via Getty Images